Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja
558 pliraseologia exhibeatur, discentium studiis usibusque aceomodatissiraa. 12. r. 561.1. Gyulafehérvár, 1646. 5. Disp. theol. Beata beatae Virginis ars. 4.r. 37. lap. Fehérvár, 1651. (Teleki-könyvtár 156 5). 6. Philosophiae primae seminarium ita traditum, ut omnium disciplinarum fontes aperiat earumque elavem porrigat. 8. r. 190 lap. Gyulafejérvár 1652. 7. Gladii spiritus ignei, disp. theolog. 4 r. 6 levél. Gyulafejér vár 1653. 1637. a fejedelem Sveciaba küldötte követségbe titkon, Meer- booth Henrik álnév alatt, hogy a fejedelem nevében szövetséget kössön. Más uralkodóknál is volt s azután visszatérve foglalkozásához látott újból. Első nejétől — Alsted leányától — nem volt gyermeke. Második neje Szebenből a Stentzel családból volt, ettől egy leánya: Zsuzsa. Végrendeletét1) 1655. irta január 6-án Fehérvárt és aláírták: Csulai György fejérvári első pap és superintendens, Crispinus János, a fejérvári kollégium egyik rectora, Pápai M. János, a fehérvári káp-. tálán levéltárnoka, Apáczai János a kollégium rektora, Bihari Ferencz a kollégium rektora. Meghalt ugyanazon évben febr. 13.-án. 'Szath- mári K. 6-ra Írja halálát. Alstedius halála és Piscator eltávozása után a felsőbb tudományok tanításának egész súlya Bisterfeld vállaira nehezült, mert Crispinus János,2) kit Piscator után meghívtak, nem volt professor, csak rektor, a mint Bisterfeld végrendeletében aláírása mutatja: „unus rectorum illustris collegii Albensis*. Sőt Apáczai János is csak rektorságra alkalmaztatott a poétika osztályban 1653-ban, holott már, mint Bőd Írja, doctor philosophiae et theologiae celeberrimus, qui equidem professoris tituló in collegio Albano functus non est, re autem vera fuit. A német tudós professorok hasonlithatG Bod P. Hist. Hung. eccl. II. 446—448. 2) Crispinus J. született Olmützben 1616. Morvában. Innen kiűzték szülőit a vallásért 1620. körül s azután Silesiaba ment, s innen Erdélybe jött, hol tanulását bevégezte Gyűl afej érvárt. Azután pedig tovább képezte magát Németországban, Hollandia- és Angliában. Kitűnt különösen a theologiában és philosophiában. Visszatérve Erdélybe, második hazájába a fehérvári kollégiumban buzgón fáradozott hét évig. Meghalt 1655. április 18-án 39 érés korában.