Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja
38 küldi, ajánlja be „a nyavalyást az fejedelem ő felsége doctorához, Czanaki uramhoz ő kegyelméhez“. Rokonaival azonban nem igen tartotta fönn a közlekedést: „Heidelbergában —irja Gheszti, — az ur Bethlen István fiával laktában onnét felül Újhelyi Mihálytél küldött több levelét nem olvastam, kívánnám kegyelmedtől, akár csak írását láthatnám“.1) Munkái: 1. Bethlen Gábor viselt dolgai XII. könyvben. Ezen munkájából azonban csak három könyv maradott fenn és jött le korunkig, melyek Bethlen ifjúkorát s Báthori Zsigmond és András, Székely Mózes, Bocskai István és Báthori Gábor uralkodások alatt közszolgálatra alkalmaztatását s az általa folytatott eseményeket 1614-ig tartalmazzák. „Mint a latin] iskolának növendéke s egyszersmind utánzója, munkáját műgonddal készité és a klassikai formák kivá- natait nem téveszté el szem elől. Hiányzik ugyan belőle az, a mit a „Történet törvényszékéinek neveznek s Bethlen iránti — leginkább állásából folyó — elfogultságát szemére is vetették: azonban szabatossága, az adatok gondos összeállítása, lelkiismeretes utánjárás, a tények szándékos elferdítésének figyelmes kerülése s mindenek fölött az eseményeknek magasb szempontból felfogása s avatottsága még néha az állami titkokban is, tiszteletreméltó helyet mutatnak ki számára történetirodalmunkban. Stílusa gondos, világos, bár áradozó, soha sem elmosódott s közhelyeket vadászó.“2) Ha Bethlen erényeit és szerencsés sikereit néha túlozva színezi, mig némely gyengéit elfátyolozza: a dicsőítő és dicsőített közti viszonynak tulajdonitható; s viszont, az osztrák ház és katho- likus vallásra vonatkozó keményebb kifejezései, azon kor valláskü- lömbség miatti kíméletlen torzsalkodásainak és türelmetlen villongásainak, melyektől egyik felekezet sem volt ment, felrovandó. E fönnmaradott részt kiadta Engel Joh. Christ „Monumenta Hungarica“ czimen. Bécs, 1809. 339—436. lap. Benkő Jószef (Transylv. II. k. 385. 1.) szerint gr. Teleki Sámuel könyvtárában a IY-ik kötet is meg volt. De Engel végére járt s épen a könyvtár alapitó gróftól tudta meg, hogy hiányzik *) E levél eredetije a gr. Teleki család közös levéltárában van III. ez, b- 2589. sz. a 2) Szilágyi S. Erdélyország története II. k, 249. 1.
