Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja
ELŐZMÉNYEK A COLLEGIUM KELETKEZÉSÉBŐL. I. A reformáczió első századának negyedik évtizedében, 1556-ban az erdélyi rendek már gondoskodtak arról, hogy a régi egyházi, kolostori iskolák1) helyett, melyek vagy felbomlottak, elenyésztek a vallási forrongások és küzdelmek között,2) vagy rendeltetésüknek eleget nem tettek,3) újak és a kor kívánalmainak megfelelők állíttassanak. E czélt megvalósitandók, a nevezett évben Kolozsvárit nov. 25—decz. 7-ig tartott, az erdélyi nemzeti fejedelemséget szervező nevezetes országgyűlés XXIII. czikkóben névszerint kijelölnek iskolahelyiségekül Kolozsvárit és Vásárhelyit4) egy-egy kolostort, ]) A Ferenczrendi minoritáknak a szókelyföldön Csiksomlyón kívül Székely (Maros) Vásárhelyit is volt zárdájok IV. Jenő pápának 1444. év február 1-ón Rómában kelt okmánya szerint, melyben „a Ferenczrendi szerzetesek bozniai vicariatusa alá veti, s azzal egyesíti azon rendnek Scythiában, Moldvában és a hét székely széken levő és ezután keletkezendő valamennyi conventjoit, házait s ezek között névszerint a székelyvásárhelyit is — Fori Siculorum. (Lásd Szabó Károly „Székely oklevéltár“ I, k. 147—153. 1.) 2) A XVI. sz. elején e szerzetnek volt iskolája is itt, de az, az egyháziak ellen megindított üldözés idejében elenyészett. (Franki (Fraknói) Vilmos „A hazai és külföldi oskolázás a XVI. században“ 125—126 1.) 3) Hogy azon kolostori oskolák a mértéket nem igen ütötték, mutatja többek között a veszpx-cmi 1515-ki zsinatnak az egyházi pálya jelöltjei irányában emelt igényeket a legszerényebb mértékre leszállító azon végzése, mely az egyházi rendeket fölvenni kívánók fölszentelését csak úgy és akkor engedi meg, ha jól tudnak olvasni, énekelni és az elemi ismeretekben némileg jártasok. Quales sint promovendi (clerici)? Ili, qui sint ad Sacros ordines promovendi, infra tres dies ante diem ordinationis suae Episcopo vel ejus Suffraganeo, aut examinatoribus deputatis praesentari ct examinari debent, et tales, qui sunt legitimae aetatis, honestae vitae, de legitimo matrimonio nati, et bene sciunt legere et cantare ac in praemissis (primitivisf) sint aliqualiter instructi, non irregulares, non conjugati, non bigami, non servi, etc. Péterffy C. „Sacra concilia ecclesiae rom. cath.“ Viennae Austr. 1742. pag. 235. 4) Provisum etiam est, suffragiis publicis omnium statuum, ut nos, perfectis negotiis capitulorum, non dedignaremur curam idoneam ultro 1
