Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja
238 hez kellessék tartani és szabni magam.“ *) Ugyanezen napról kelt leiratában a főconsistórium értesiti a kollégium elöljáróságát: mivel az instans- (Dósá)-nak juris professori hivatalra való készíttetésével a marosvásárhelyi kollégiumban tanuló nemes ifjúság boldogitásának előmozdítására nézett vala a főconsistorium : arra nézve az instans tanításának rendiről, hogy miket tanítson? vele egyetértőleg egy terv készítését, fizetésének és szállásának elrendelését kötelességévé teszi az elöljáróságnak. A consistorium ezen rendeletének teljesítéséhez csak a következő 1794. óv tavaszán kezdett az elöljáróság. A márczius 25-ón tartott gyűlésben a juris professor szállását illetőleg végeztetett, hogy a nemes kollégiumnak a városon levő jószágai s azokon levő házak nézessenek meg és azoknak vagy meg- igazitások, vagy eladások, elcserélések iránt tartassák tanácskozás. A tanórák megtartását elhalasztandónak tartja addig, mig a jogtanár a főconsistorium rendelése szerint tanítási módja iránt való tervét elkészíti. Az alatt pedig a Palota nevű kamara lakosaitól üresittessék meg és illendőkép készíttessék el, hogy a husvót utáni diligentián a juris professor abban a maga tanítását elkezdhesse. April hó 20-án volt husvót első napja, s minthogy rendesen 3 hétre terjedett a szünidő, a husvót utáni szorgidő május hó elejére esett s igy Dósa beköszöntése, nagy ünnepélyességgel történt beigtatása, tanításának megkezdése is. A tantárgyára tartozó könyveket Bécsből, Göttingából rendelte, hozatta, rendesen egyetemi magyar tanuló ifjak közvetítése által. 1794. szeptember 30-án Bócsbe és 1797. január 28-ány Göttingába s ugyanezen évben május 23-án ismét Bócsbe ir Antal Jánosnak könyvekért.2) Dósa tanulását ez intézetben kezdette és folytatta; 1781-ben jun. 15-ón lett deák s a felsőbb tanfolyamok bevégzése után ugyan ezen intézetnél literaturae praeses s végre gr. Bethlen Sándor fiainak növelője volt a göttiugai egyetemre indulásáig. Beköszöntése után két évvel 1796. nőül vette kartársa Basa István leányát Rák- helt, ki 30 évig osztotta vele az élet örömét, búját s 11 gyermekkel boldogitá. 1 1) Kolleg, levéltár, 380. sz. a) Ezen utolsó levele végén egyébre is fölkéri Dósa, illetőleg neje: „A feleségem tiszteli tiszteli és arra kéri, hogy a könyvekre küldött pénzből — egy aranyat arra fordítván — vegyen számára egy zöld selyemmel bevont és halcsonttal készült (a nád helyett) csinos parizolt; (meleg ellen való árnyék tartót); a nyele is ha lehet legyen csont, vagy ugyan csinosan készült fából. Ha egy aranyon meg nem lehetne venni, fidjon többet is érte, inkább a könyvekből a nem olyan szükséges maradjon el.“
