Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja

215

Tanításáról tanítványa Szigethi Gy. M. így ír: „Mindezen felséges munkái mellett is (pályaművek Írása) a reá bízott ifjúságot el nem felejtette, hanem mind a kirendelt órákon a kollégiumi közönséges tanitóházbau napjában kétszer, mind a maga szállásán minden nap kétszer tanította. Teljes volt az ő tanítása ékesen szólással, erővel, tudománynyal; tekintete mindég vidám; gondolatai felségesek, kitételei hathatósak, nem csepegtetni, hanem önteni látszott a tudományokat tanítványai fejőkbe, de főkópen azoknak szivöket formálta. Mathematikai tanításában a számvetést vagy calculálást oly tűzzel és sebesen vitte, hogy a legjobb elme is alig kísérhette; itt mutatta ki magát az ő fennjáró tüzes elméje; a midőn nehány millióból álló számból minden utánnajárt munkálkodás nélkül a quadrata és cubica radixot kihúzta. Gyakran megesett, hogy mikor mi az ő asztalán számokkal dolgozók az operatióban egy vagy más hibát ejtettünk vagy az összeadásban, vagy a sokszorozásban s a végin a munka hijánosnak látszott, ő egyszerre megmondotta, a hiba melyik munkálkodás módjában esett, meg is igazította a hibát. Ezen ő felséges elméjének bizonysági velem együtt gr. Teleki László1) és István, bethleni gr. Bethlen Sámuel, Kabos, Pallocska, Horváth, Dósa, Thorwáchter, kik az ő házánál együtt voltunk hallgatói. Sokszor rendkívül való órákon tanitványi elméjüknek elevenitésére fel-fel hozott a közönséges tanitóiházba egy vagy más elmés munkát s azzal serkentette az ifjúságot.

Soha írásból nem tanított lés a mit revocalt, soha szóról-szóra előmondatni nem szerette; az ő egész tanításán az ifjak pennára vették röviden az előadott igazságokat s kiki maga rakta stílusba, folyó beszédbe a maga lelke mértéke szerint.2) És én megvallom (Szi- *)

*) Gr. Teleki Józsefnek a koronaőr és hires tudósnak fia és Józsefnek, Erdély kormányzójának — a Hunyadiak kora Írójának — s Lászlónak az emigránsnak atyjok. Ezeken kívül az ország minden részéből tódultak az előkelő ifjak ezen intézetbe, hogy Fogarasit hallgathassák.

*) A véletlennek tulajdonítjuk, hogy Fogarasinak előadásai után készített egy ily rapturát akkor találtunk Tiszteletes Gergely Lajos be- rekereszturi evang. ref. lelkész urnái, mikor már Fogarasi életrajza szedés alatt a nyomdában volt. Czimje:

„Excerptum ex praelectionibus physicis a cl. domino philosophiae universaeque matheseos doctore et professore p. o. Josepho P. Fagarasi publice prolatis editum continens Tom. posteriorem. 1782.“ Bekötve, 8r. 411 lap. Sarkán „Elementa philos. Natur “ Ez a 2. részét képezte, és ennek is a vége csonka — a 411. lapon kezdve 33 levél üres. A végén Index capitum:

De lumine pag. 1—162.

De terra „ 163—248.

De meteoris „ 248—322.