Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja
139 statam beneficiumok nincsen. Buzácskájok ugyan mind volt eddig, a mikor koldulhattam. De húsra valót sehouuau senki sem ad csak egy pénzt is. Mely miatt a koplalást már el nem győzhetvén, lehetetlen, hogy ők is tovább subistálhassanak. III. Az classicus praeceptorok részérül. Kiknek is ha valahonnan fizetést nem rendel Ngtok, tovább őket szóval nem tarthatván és már teljességgel mindenből kikopván, a következik, hogy az eddig s kivált mostan szépen floreáló classisok teljességgel corrualnak s bezáratnak. Mivel azért a collegiumok conservatioja ez háromban áll, emlékeztetem Ngtokat jó igéretire s kényszerítem mind curatori tisztire, mind Istenéhez, vallásához s a scholák conservatiojához való kötelességére, ha Ngtok bennünket conservalui akar, providealni tnél- tóztassék conservationknak mediumiról is. Ha pedig Ngtok conserválni bennünket nem akar; én Isten s emberek előtt oka ne legyek annak az elleusógink boszszuságokra eddig florealt collegiumuak, vallásunk gyalázatjára vógképeu való corrualasának. Mindaz által a Ngtok Istenéhez s vallásához való és éutülem is sokszor megtapasztalt szép zélusa állhatatos reménységet nyújt arra, hogy Nagyságtoktul kegyes választ várjak.“1) Ezen tigybiizgó, küzdelemben ki nem fáradó, az intézet javáért minden követ megmozdító lelkes férfiú, ki saját szavai szeróut „sarkantyú, ösztön“ volt a hideg keblüek fölrázásában és „átok is kívánt lenni“ vallása, iskolája virágzásáért, azon megnyugtató remény nélkül lépett le küzdelmes pályájáról, hogy fáradságos munkája által czólja valósítását csak távolról is sejthette volna. A nemzeti fejedelmi kor lejárt; uj aera vette kezdetét s ez nagy változásokat idézett elő, kicserélte Erdély eddigi türelmes, szabadelvű alkotmányát. Idegen katonaság, idegen clerus fészkelte be magát a uemzeti fejdelmi és rét. püspöki székvárosba. És e jövevény népség alig pár óv múlva igy szólott: „haec mea sunt, veteres migrate coloni.* E gyászos napok keservétől megmentette Kaposit a halál 1713. junius 22-én vasárnap reggeli 11 órakor. Alig három napig tartott betegsége, azon gyanúra adott okot, hogy halála rósz akaratú irigyei mérgezéséből következett. Ravatala fölött Berzótei János gyulafehérvári pap s a tanárságban utóda D Eredetije az erdélyi ref. egyházkerület levéltárában 9—711.
