Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja
121 telt tett, hogy Lorántfi Zsuzsánna, I. Rákóczi György fejedelem özvegye méltónak találta, hogy saját költségén külföldi egyetemre küldje 1653-ban. Elindulása előtt az említett óv elejéu seniori hivatalt viselt. Utrechtben állapodott meg először; a filozófia tanulására fordította inkább idejét, úgy azonban, hogy e mellett a theologiát sem hanyagolta el, ebben Voet Gisbert volt tanára, ki iránt igen nagy tisztelettel viseltetett mindig. Mily odaadással űzte a filozófiát, bizonyítja az, hogy 1655. jun. 19-ón mesteri gradust nyert.1) 1656-ban Frisiában a franequeri akadémián volt nehány hónapig s innen átrán- dult Angolországba is, végre bölcselettudori és a szabad művészetek mesteri czimével díszítve tért vissza Magyarországba, s mint jeles theologus és kitűnő philosophus 1657. julius 9-ón alkalmazást nyert a s.-pataki iskolánál s ünnepélyes beigtatása alkalmával »De recta eruditionis comparandae ratione“ czimü, az iskola nagy tantermében elmoudott beszédével foglalta el filozófiai tanszékét s nem csak az intézet nemes ifjúságának lett buzgó és lelkiismeretes tanítója s tán* torithatlan vezére, hanem, midőn a fejedelmi udvar II. Rákóczi György fejedelem és Lorántfi Zsuzsánna halálok után 1661-től fogva a róin. kath. egyházhoz hajlott s a jesuitákat is az udvarba és várba befogadta és megtelepitette, férfias és lankadatlan védelmezője lett a reformatus hitfelekezetnek is s folytonos csatározást folytatott a jezsuitákkal szóval és írással. Ezen ellenei között Ivis Imre páter, az özvegy fejedelemné gyontatója és a Pázmánt utánzó, térítő és iró s a hitvita tusájábau ., foga vesztett“ *) Sámbár Mátyás jezsuita voltak a nevezetesebbek, „s a mi még sajátságosabb, ezen versengők egy városban — Patakon — laktak és egy patronus — I. Rákóczi Ferencz — védelme alatt voltak.*) Kartársai voltak: Buzinkai Mihály 1657—1683. november 23-ig, előbb Sáros-Patakon, később Gyulafehérvárit; Baezoui Baló *) Gradus magisterii: akadémiákon a jeles ifjaknak adott kitüntető szabadalom, hogy felolvasásokat tarthassanak. *) Yáradi Mátyás: Égő szövetnek. Egyik hajdú városban vitatkozott Sámbár egy kálvinista pappal oly föltétel alatt, hogy a vesztes fél életét ves/.itse. A pap győzött s a hajdúk teljesedésbe akarták vinni a föltételt, azonban a pap kérésére megkegyelmeztek Sámbárnak s csak két első idétlen nagy fogát húzták ki meggy őzetésének emlékéül. Sámbár ezt meg czáfolni törekszik „X-ut tök“ czimü munkájának 253-ik lapján. (Hist, dip- tom. de statu religionis evang. in Hungária.) *) Szilágyi S. budapesti szemle IV. 12. 1858. 208—209. 1.
