Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894
3 hogy egészsége helyreállásával, újból a régi buzgalommal veend részt a kollégium ügyeinek vezető intézésében. Ezen reményünkben azonban csalódtunk. Ugyanis mialatt örvendező reménykedéssel kisértük figyelemmel egészségének fokozatos javulását, az alatt főgondnok ur a kollégiumi elöljáróságra nézve azon leverő elhatározást érlelte meg magában, hogy a kollégiumnál viselt főgondnoki tisztéről lemond. 189b. június hó 4-én a kollégiumi igazgató a főgondnok ur meghívására megjelent Malomfalván, a főgondnok ur házánál. Ekkor a főgondnok ur kézbesítette a tanodái elöljárósághoz szóló alábbi, az nap kelt lemondó levelét, s abban emlitett értékpapírokat. A lemondó levél igy hangzik. „Minthogy egyáltalán semmi kilátásom nincs arra, hogy egészségem annyira helyreálljon, mikép a tanoda ügyeiben tényleg részt tudjak venni: eddig viselt főgondnoki állásomról ezennel lemondok, mit is kérek az egyházkerületi igazgató tanácscsal is közleni. Egyúttal van szerencsém mellékelten 1100 frt regale kár- talanitási kötvényt, idei január 1-én esedékes szelvényekkel ellátva — mint a néhai gondnok Dósa Miklós által alapított „Erény- dij“ fedezetét, és 2000 frt regale kártalanítási kötvényt, ideijük 1-én esedékes szelvényekkel ellátva — mintáz iskolánál már meglevő tápintézet némi alapját, tisztelettel átadhatni. Magamat a tekintés elöljáróság becses jóindulatába és emlékébe ajánlva, maradtam atyafi szolgájuk és volt társuk, Br. Kemény Domokos.“ Sikertelen volt minden rábeszélés, minden érvelés arra nézve, hogy lemondását visszavegye. Elhatározásához szilárdul ragaszkodott. Érzi, hogy physikailag sem oly erős, mint volt; kedélye, elevensége, munkakedve pedig éppen megcsappant, mi miatt nem lehet reménye, hogy az iskola ügyeinek intézésében a régi lelkesedéssel és fáradhatlansággal részt vegyen, sinecurat pedig nem akar; helyet ad másnak. Abba egyezett bele csupán, hogy, ha a fennálló törvényekkel összeegyeztethető, neve, mint tiszteletbeli főgondnoké, továbbra is megmaradjon a kollégiumi gondnoki kar névsorának élén. Mindenesetre, kijelentette a mélt. báró ur, ha meg is szűnik, mint főgondnok, működni vagy mint tiszteletbeli főgondnok, az intézet ügyeinek vezetésében activ részt venni, nem szűnik meg továbbra is a legmelegebben érdeklődni a kollégium iránt, s annak javára bármely alkalomnál tanácscsal, pártfogással szolgálni, Az elöljáróság a főgondnok ur lemondását junius 5-én tartott ülésében tárgyalta, s azt, tisztelve a főgondnok ur megmásolhatlan akaratát, elfogadta. Egyszersmint kifejezte legmélyebb sajnálatát 1*
