Református Kollégium, Marosvásárhely, 1893

mely nélkül nincs sem élet, sem halál, sem hő. Ez a világ legelterjedtebb eleme, egyszerű anyaga s ott találjuk földben, vízben, levegőben és minden élőlényben. Munkája lassú, rejtett s leginkább végeredményében feltűnő.

A természet háztartása eleinte nagyon egyszerű és egyoldalú volt s csak lassanként fejlődött mai magaslatára elkülönült korszakokat képezve. Erről tanúskodik a biblia Mózes könyveiben és a tudomány egyik gyakorlati része a földtan.

A természet háztartásának részei a következők:

a) Az ősidők kezdetekor megteremtett anyagok emberi képzeletünket felülmúló hosszú idő alatt különböző csoportokba ren- deztettek a ható erők által s koronként felléptek az alakban és jellegben különböző világtestek s ezek között a mi világunk is. Földünk keletkezésekor az anyagok, mint ásvány és kőrészek nem voltak alkalmasak még arra, hogy mindazok a mai napság ismert különböző testek: levegő, viz, ásványok, növények stb. képződjenek. Ez elég világosan kitűnik a teremtés sorozatát tárgyaló szent biblia szavaiból vagy gyakorlati meggyőződést szerezhetünk a föld fejlődéséről is tanító földtanból és őslénytanból, melynek hieroglifes lapjait a különböző geológiai rétegek alkotják. Mind a kettő szent irás. Amaz az elmélkedésen alapuló hit, emez a közvetlen tapasztalat szeutirása. Amannak irói próféták, apostolok, emennek a természeti erők. Mindkettő arról győz meg minket más-más szavakkal, hogy a természet háztartása az eszközökül szolgáló anyagok, illetve elemek és erők megteremtésével s ezeknek egymástóli elkülönítésével, rendezésével kezdődik, mint ezt Mózes első könyvének I—II. része és Laplace elmélete igen szépen és összhangzóan tárja elénk. Ekkor állott elő a leghatalmasabb elem is az oxigén. Az idő, mely alatt a természetnek e nagy munkája végbe ment, emberi számítás alá nem esik. Nem éveket, hanem évezredeket kell értenünk ama mózesi napok alatt a teremtetés rendjében.

b) Az anyagok, melyekből kis világunk alkottatott, sok változáson estek át a természeti erők nagy műhelyében, mig alkalmassá váltak földi testek képzésére. A föld szilárd kérge, mely kezdetben tömör sziklaszerü volt, mechanikai behatások által formálódott

1*