Református Kollégium, Marosvásárhely, 1891
19 kólái fizetendőségek alól fel voltak mentve, szolgálatuk csupán a vizhordásra és tűzrakásra szorítkozott. Kollégiumunk, mint az előző években, úgy a jelen évben is részesült a társadalom jótéteményében, 58 család szolgáltatott 7-szeri főzés által 24 szegénysorsu tanulónak ebédet, igy összesen 406 ebédet szolgáltattak ki. A kegyes jóltevők, úgyszintén a tápintézeti alapra adakozók névsorát évi értesítőnkben tesszük közzé, valamint azok neveit is, a kik adományaikkal kollégiumunk segélyezéséhez, czéljai eléréséhez áldozataikkal járultak. Fogadják itt e helyről kollégiumunk előljáróságágának tanári karának forró hálás köszönetét. Ezzel kedves ifjú barátim, a midőn az elvégzett munka után hazabocsátunk, azt az óhajtásomat fejezem ki, használjátok a szünnapokat okosan, de pihenésiek ne legyen a a semmitevés, a minek következése az unalom, hanem járjatok, mozogjatok a nagy természetben, figyeljetek meg magatok körül mindent a mit láttok, az erdőt, a virágos rétet, a hegyet, völgyet, zugó patakokat, a viharos eget, a csillagboritott égi- boltozatot, igy fog lelketek felüdülni, igy fogtok lélekben, testben egészségesen újra visszakerülni hozzánk. A vissza- jövőknek örvendetes viszontlátást, az elmenőknek szerencsét pályájukon s jó emlékeket e kollégiumról, a hol életük talán legboldogabb ideje telt. Ezzel az 1891—92 tanévet bezárom. 2*
