Református Kollégium, Marosvásárhely, 1890
61 Bernády György úr által ajándékozott 2 frankos arany jutalomban részesittetik. b) Az ifjvsági (Mentovich) önképzö-kör pályakérdései. 1. A Mentovich-alapból 10 frt volt kitűzve: „Dugonics András és művei ismertetése“ czímü kérdésre. Beérkezett egy pályamunka VIII. sz. a. „Szeresd a hazát“ jeligével. Szerző a tárgyat mintha későre vette volna kezébe; erre mutat a sietés, mely miatt sem elég anyagot nem gyűjthetett össze, sem elég gonddal fel nem dolgozhatta. Nincs kiemelve pl. Dugonicsnak egyénisége a korabeli irodalmi viszonyok között; nincs kitüntetve túlzott zamatos magyarsága, mely még az ízftlenkedéstől sem retten vissza; bővebben kellett volna rajzolni a kort, melyben fellépett, hogy törekvése és értelme jobban kitüntethető legyen. D.-nak legsikerültebb s ma is legtöbb becscsel bíró müvei: „Báthori Mária“ és „A példabeszédek gyűjteménye“, ezeket szerző csak megemlíti, de érdemük szerint nem tárgyalja, D. ismertetésében ez is egyik fogyatkozás. A kérdést ugyan nem fejtette meg teljesen, de munkálata buzdításául dicsérettel emlittetik. Szerzője: Yályi Pál VI osztályos. 2. Eredeti lyrai költeményre a kör alapjából ki volt tűzve 5 frt. Beérkezett egy pályamű III. sz. alatt „Az ibolyához“ czímmel, „Múzsa csókja“ jeligével. Alapgondolata az, hogy szerző az ibolya kinyílását várja, hogy azt kedvese kebelére tűzze. E gondolat nem új; de verselése elég jó, az anapaestusi sorok sikerültek, noha e miatt az előadás homályossá lett pár kifejezésében. Mindemellett a hangulatot és versirási gyakorlottságot tekintve, a díjra érdemesnek találtatott. Szerzője: Szakáts Ödön VII. o. 3. Eredeti elbeszélő költeményre ki volt tűzve a kör alapjából 5 frt. Beérkezett egy pályamű I. szám alatt „Erdőzúgás“ jeligével. E műben 6 költemény van különböző tárgyakról („A bánya.“ „A vetélytársak.“ „A bujdosó Rákóczy sírjánál.“ „A szél dala.“ „A pásztorkürt.“ „ A föld jövője.“). Min- deniken komoly, fegyelmezett gondolkozás látszik; de e darabok legtöbbje még sem sikerült, mert a gondolkozás nagyon is uralkodik bennük a fantasia felett. Mindenik érthető, de az előadás közvetlensége, melegsége, a költői stílus bája nem eléggé érezhetők rajtuk. „A föld jövője“ nem is elbeszélő költemény, hanem leiró, hiányzik belőle a mozgás és cselek«
