Református Kollégium, Marosvásárhely, 1889

■RH

43

engedetlenségért, illetlen szemérmet sértő magaviseletért. Igazolatlan órát mulasztott 7 tanuló, az így mulasztott órák száma 22. Hasábén mutatkozik. Fájdalom, hogy a tanári karnak a magaviselet színvonalát emelni szándékszó törekvéseit sokszor a család, a szülők hiúsítják meg s mig a tanitás sikerének érdekében a legnagyobb szigor alkalmazását is megengedhetőnek vélik, az erkölcsi nevelést, a mi első sorban az ők feladata volna, semmibe sem veszik s e téren a legcsekélyebb büntetést vagy intést is a lehető legroszszabb szemmel nézik. Egy nagy rész sépen amiveit osztályból, csak az iránt érdeklődik, hogy tud-e a gyermek? s közönyös előtte, hogy miképen viseli magát. Csak keresztül menjen a vizsgán! ez a jelszó; a czél, mentői hamarább, mentői zsírosabb kenyérhez jutni. Hók szülő ezzel biztatja gyermekét s e közben maga segít nekik kijátszani a törvényeket, félre vezetni a tanárokat, maga tanitja meg arra, hogy csupán a czélt kell szem előtt tartani, az ut és mód, ha nem épen igaz is, nem jő tekintetbe. Epen ezért az az osztályzat, melyet a magaviseletből adunk, csak bizonyos külsőségekre vonatkozik — s ez mindenütt igy van, még]inkább oly intézeteknél, a hol in- ternatusok nincsenek — annak az osztályzatnak több értéket tulajdonítani nem lehet, az azokból a tanulók általános erkölcsi állapotára tett minden következtetés hamis, az azok alapján történt merész általánosítások, — minőt pár év előtt láttunk, midőn megálla- pittatott, hogy az állami vagy állami vezetés alatt álló iskolák tanulóinak erkölcsi állapottá jobb, mint a felekezeti iskoláké, — merőben alaptalanok. Ezen az alapon igen is konstatálható, hogy tanuló ifjaink nem rakonczátlankodnak, nem faragják a padokat annyira, nem követnék el csínyeket tanáraik, tanítóikon, a mint azt öregeinktől halljuk, a mi magunk idejéből is tudjuk, hogy köny- nyebben fékezhetők, nem oly szilajok, megjelenésük, raagoktartása finomabb, csiszoltabb; de az erkölcsi állapot nem tüntethető fel ily formán. Annak megítélésére más adatok szükségesek, más irányú obszervatio kell. Erre vonatkozólag annyit szabadjon megjegyeznünk, hogy a midőn oktatásunkban, nevelésünkben az értelmi rész tultengÓ8Ót, a szívnek juttatandó rész elsatnyulásátlátjuk, ha nem is kívánjuk viszsza egészben, de‘részben kívánatosnak tűnik fel előttünk az az idő, a midőn ifjúságunk szilajabb, kevésbé csiszolt, kevésbé szelíd volt s értelmileg sem állott azon a fokon, de a mikor elhagyta az iskolát, kilépve az életbe szélesebb erkölcsi alappal, nagyobb erkölcsi erővel rendelkezett , önerején készült a sorssal