Református Kollégium, Marosvásárhely, 1888
7 által támogatott alapra igyekezett fektetni. A tanároknak alapos, szakszerű, tudományos képzése, a gymnasiumba való tódulás ellensúlyozása, az oskolák dűsabb felszerelése, nagyobb igényű tantervek, az érettségi vizsgálatok szigorúbb mértéke : ezek eszközei ama czél megvalósítására. Mind a törekvéseknek egyöntetű kifejezője az 1883. évi XXX. törvényczikk a középiskolákról és azok tanárainak képesitéséről. Báró Eötvös József készített már törvényjavaslatot, mely azonban a kezdetleges viszonyok miatt tárgyalás alá sem volt vehető. — Trefort Ágoston minisztersége első éveiben az Eötvös-féle tervet lényegesen átalakítva, a ház elé többször terjesztett be törvényjavaslatot, de tárgyalás alá mai alakjában csak egy évtized eltelte után jöhetett, mely aztán némi módosítás után el is fogadtatott. Soha egy törvény- javaslat sem adott annyi félremagyarázásra okot, nem keltett fel annyi féltékenységet, nem ütközött annyiak látszólagos érdekeibe, úgy hogy miiulemez ellentéteket összhangzásba hozni, a legnehezebb feladatok egyike volt. Két elvet kellett következetesen szem előtt tartani abban: az állam jogosultságát az oktatás menetének irányt szabni, czélt tűzni ki, annak a magyar nemzeti kultúra keretébe való beilleszkedését megkövetelni, továbbá a felekezetek önállóságát, a testületek szabadságát, melylyel bizonyos garancziák mellett ezt a kiszabott irányt követhetik, a kitűzött czél elérésére eszközök és módok között választhatnak. E törvény bár nagy terheket tett vállainkra, de uj lendületet adott felekezeti iskoláinknak, s a százados múlt dicsfényével, mely azokat övezi, a modern tevékenységet, kitartó munkát, az előhaladásra való szakadatlan igyekezetei olvasztotta egybe. Hogy e törvény sokszor keserűséget is vont és von maga után, annak oka azt hiszem, nem a törvényben magában, hanem annak elvétett alkalmazásában, nem mindig a leghelyesebb módon való kivitelében van ; hogy e törvény nem veszi eléggé tekintetbe a magyar faj individualitását, s a nyugoti kultúra ránk erőszakolásának színezetét viseli magán, megbocsátható az első lépésnél, a mikor szellemi erőnkkel, igényeinkkel egész tisztában még nem vagyunk ; annyi azonban igaz, hogy ez az első magyar középiskolai törvény, a melyhez Trefort Ágoston neve örökre hozzá vau csatolva, a mely kultúránk történetében enyészhctlen emléket biztosit számára. Fiatal barátaim számára álljanak itt a következő életrajzi adatok. Trefort Ágoston született 1817-ben februárius 7-dikén Homonnán (Zemplénmegyében). Atyja orvos volt, aki a nagy forradalom idején hazájából menekült, franczia család sarjadéka volt. Az 1831-iki kolera alkalmával elvesztette szüleit, mint
