Református Kollégium, Marosvásárhely, 1887
12 különben országos törvényen alapszik, előttetek mint olyant tüntessem fel, mely tökéletes, melynek nincs elvétett oldala, minden hibát csak az annak megfelelni nem tudókra hárítva, sem azt nem akarom állítani, hogy a pálmafa a teher alatt nő, s a rendszer tökéletessége abban áll, mennél több terhet rak az azzal birkózók vállaira Csak egyet: senki se képzelje, mintha létezne oly rendszer, mely a tudományos alap elsajátítását egész könnyűvé tehetné, mely a dió-belet csontháza nélkül tudná nyújtani. Senki se higyje, hogy a tanulás kellemes munka, de kellemes, de édes az, a mit elérünk általa a tudás. Erre kell törekednünk. Nálunk még meglehetősen az a felfogás járja, had tanuljunk épen annyit, a mennyivel egyik vizsgálaton a másik után átcsúszhatunk, had legyen kezünkben a bizonyítvány, a melynek erejénél fogva — nem kérdés van e képzettségünk vagy nincs — bizonyos álláshoz jutunk, a melynek alapján a világ még képzett embereknek is tarthat. Feledjük nagyon sokszor azt, hogy a képzettség, a valódi műveltség nem a bizonyítványok erején alapszik, hanem azon a nemes önérzeten, biztosságon, a melyet az embernek a világos elme, a tiszta tudás nyújt. A tanításnak lehet különbnél különbféle rendszere, de egyet egyik sem nélkülözhet: a tudományos alapot. Ez az a mi nehézségét okoz, a mi kelletlenné teszi először a tanulást, a mi a könnyen lankadót hamar elriasztja. A tanulás forrása a tudomány, az emberiség emez egyetlen egy reális kincse, a mihez nem per- ezek, hanem hosszú századok juttaták, a mit annyi gond, kin, verejték s vér árán szerzett meg. A ki e forrásból, bár egy pohárnyit is, inni akar, annak utána kell hajolni, annak fáradni kell, mert hasztalan hevernél a zöld gyepen mellette, magától szádba folyni nem fog. Oktalan állítás, hogy igy, vagy amúgy könnyebbé lehetne tenni a tudományos alap elsajátítását: külső mázt, álfényt, felületességet, minden társadalomnak ez ölő mérgét azt elismerem hamar meglehet szerezni, hogy mindezekkel az életben sikert lehet aratni, azt is tapasztaltam s tapasztaljuk fájdalom sokan, de amaz egyensúlyt belsőtök és a kívületek fekvő világ közt, melyre azokon az életpályákon, a melyekre magatokat most előre készítitek, folyvást szükségtek van, azt soha elérni nem fogjátok. A mit tudni akartok, azt alapjában kell megtanulnotok, annak az alapnak véretekbe kell át menni, meggyőződéssé válni, mert csak igy vagytok képesek megkülönböztetni az igazat a nem igaztól, csak igy fogja jellemetek azt a szilárdságot megnyerni, melynél fogva biztos tudástok meg- gyöződéstek talpkövéről el nem tántoríthat semmi hatalom. Mit ér valamely igazságot elmondanotok szavakban, ha forrását nem
