Református Kollégium, Marosvásárhely, 1883
5 nem büntetés, csak kellemetlenség is, melyet a legtöbb szülő — nem helyesen ugyan — épen ügy, vagy még fokozottabb mértékben ne érezne, mint az azt szenvedett gyerek ? Olyan nincsen ! A mélyen tisztelt hallgatók kegyes engedőimével legyen szabad? ezen, mint már említóm, ötödik s ha általában nem is utolsó, de ez idő szerint mindenesetre végső záróbeszédemben, egy különben nem rosszakaratú, de többször hallott megjegyzésre észrevételt tennem. Némelyek zokon veszik, hogy a tanuló ifjak magaviseletével szemben, igen szókimondó vagyok; hogy észrevételeimben éleskedem, sőt gúnyolódom is. Mindenekelőtt, híven az igazsághoz, ki kell jelentenem , hogy megjegyzéseimet a tanári kar megállapodása nyomán szoktam tenni. Az pedig, Sterne angol költővel »hagy lovagolni vesszőparipáján bárkit, csak felülni ne kényszerítse.“ Ámde azt ne várja senki, s ha várja, hiába várja, hogy az ifjúság léhaságai , fogyatkozásai előtt szemet hunyjak. A tanári kar abban a megyőződósben van, hogy a magyar költővel szólva: ... .„Hol nem igér a beszéd sikert Lehet hallgatni: ám de, ha szólni kell, Mást nem szabad, mint lelkűnknek hitét.“ Azokban a — hogy jogi műszóval éljek — „nehézményelt“ észrevételekben tehát csak a modor az enyém. Ezt illetőleg, mit tehetek róla, ha Ízlésem, szelíden fejezve ki magamat, annyira sajátságos, hogy a frissen forralt tej is inkább tetszik, ha meg van sózva, mint különben. Emellett azt sem kell feledni, hogy a lúg uem csak azt a fejet marja, melyet azzal mosnak, azt a kezet is csípi, mely a mosást végzi. Én azt hiszem, teljesen igaza van Gyulai Pálnak, midőn mondja: „Oh! az a gúny gyakran csak kények árja, A szívbe fojtva, s ott méreggé válva.“ Ha makacs hideglelés ellen a doktor oly adagban adja a khi- nát, hogy a szegény szenvedőnek füle zug, s szeme zöldet, vereset lát: vájjon roszakaratból, szeszélyből, vagy épen gúnyból teszi? Épen oly kevéssé , valamint azt sem, ha a szervezet egyik vagy másik , a többiekre veszélyessé vált, vagy olyanná válható részét, orvosi műnyelven szólva, eltávolítja, magyarul: késsel vagy fürészszel levágja. Ns. ifjak! Midőn fentebb ez évet a súlyos veszteségek szomorú esztendejének mondám, nem a ti magatok viselete lebegett szemeim előtt. Az, az említett kivételekkel, a collegium törvényeivel megegyező volt.
