Református Kollégium, Marosvásárhely, 1883

32

4. Szünidő alatt a Collegium épületében lakni csak a contra úrhoz tett előleges jelentés s a tőle nyert engedély alapján lehet.

5. Az eltávozók bizonyítványaikat kivehetik julius 1 — 10-éig.

6. A netalán itthagyott vagy itt feledett portékákat illetőleg az igazgatóság semminemű felelősséget nem vállal.

Ezek ntán a végképen eltávozóknak szerencsét, boldogságot kívánok. Azonban jegyezzék meg magoknak az illetők jól, hogy az a felfogás, mely e pár sorban találja kifejezését:

„A szerencse szárnyon jár,

Akire száll be jól jár!“

ma már túlhaladott álláspont. Ma már ez a példaszó kezd általános lenni: hogy „kiki a maga szerencséjének kovácsa.“ A boldogság? Manap ez sem titok többé. A törökök az a megnyugtató, de korántsem hizlaló hite, hogy isten különböző helyeken, kinek-kinek egy-egy rakás kenyeret tart készen; kissé törökös, amellett köny- nyen felkopik az állunk. Meg kell érdemelni a buzaszemeket s ha már sokat gyűjtöttünk, süthetünk azokból kenyeret vagy kalácsot. Ilyenformán áll a dolog a boldogsággal is. Nem valami nagy gyémántkő az, melyet itt-vagy ott megtalálhatunk. Az a boldogság az apróbb örömök okos élvezésében, a legegyszerűbb kötelességek pontos teljesítésében áll. A visszaszándékozók gondolják meg kétszer is, hogy a Collegiumban uj rendszert, helyettem más igazgatót fognak találni , szélesebb hatáskörrel. Ha vélik, hogy az én hamvadó eré- lyem helyett, annak lobogó lelkesedését követni képesek lesznek,

akkor .... akkor

............hozza isten egészségben. Az 1883|4-dik

i

skolai évet ezennel bezárom!