Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
640 lustius fordítása, példabeszédek gyűjtése — Adagia, úti rajza — Hodoe poricoD. Buzdító példát kívánt adui houfiaiuak a munkásságra, Caesar Livius, Tacitus müveinek lefordítására, mert — mint irja— „nem árt a penna a kopjának, sem a könyv a paizsnak.“ Fényes példa, mennyire fáradozott a tudományok fejlesztésé i és terjesztésén szóval, tollal. (Lásd bővebben I. rósz 10—20 11. Ezen két igazgató működése és munkássága felemlitésóvel be kell érnünk tanügyünk XYI. századi állását; ha volt is valami rendszer, az arra vonatkozó adatokat elseperte a vihar. Bethlen Gábor az erdélyi ref. egyházak és iskolák regenerátora s a tanügy állása uralkodása alatt és nevelési elve. A XVII. században Bethlen Gábor karolja fel országos gondjai között is az erdélyi ref. egyházak és iskolák egy negyed század alatt majdnem végenyészetre jutott ügyeit. A részint fegyver alatt elhullott, részint száműzés miatt megritkult jeles egyházi férfiak pótlásáról s az ifjúság tanítóiról, vezetőiről kellett gondoskodnia a lehetőleg gyorsan, hogy ne veszszeD el a nép tudomány nélkül. (Hős. IV. 6.). Mindenekelőtt tehát kitűnő lelkészeket hivott a legközelebb fekvő városokból, Váradról, Szathmárról, fényes fizetés mellett, Erdélybe: Keserűi Dajka Jánost, Alatus Jánost, Dézsi Istvánt, Milotai Nyilas Istvánt. Ezután maga képeztetett sajat költségén külföldi egyetemeken, különösen Heidelbergben, uralkodása első évén kezdve, folytonosan fiatal papokat, tanárokat. Bojthi Veres Gáspár történetiró, egyideig ifj Bethlen István tanítója, tanítási modorát illetőleg BethLu Gábor 1621. Morvából igy ir Alvinczi Péter kassai papnak: „Az mint öcsénk, Bethlen István uram adja értésünkre, Bojthi Gáspárt a mi parancsolatunk szerint a gyermek — Bethlen Istók mellé kiküldötte, kihez noha, a mint mostan értjük, a gyermeknek kedve nem igen van. Mindaz által, hogy immár parancsolatunkra kijött (mivel azelőtt nem is tudtuk annyira, hogy a gyermeknek hozzája kedve nincsen) Kglmed állassa a gyermek mellé, igen jól eleibe adván mi nevünkkel is, hogy a gyermek tanításában szorgalmasan forgolódván, az öreg deákokkal együtt deáki exercitiumokra szoktassa és magától kemény magaviselése miatt a gyermeket el ne idegenitse, hogy annál jobb kedve legyen a tanuláshoz is a gyermeknek. A gyermeket is intse
