Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
725 Tették ki másolatban az erdélyi műszaki és erődítési igazgatóság levéltárában (Szebenben) őrzött eredetiből 1774. márczius 1 7. Gya- nithatólag 1767. a fasor épitése alkalmával készítették, a mikor, a mint látók, nagj küzdelemmel, sok után járással nyerte meg gr. Lázár János az építési engedélyt a katonai főparancsnokságtól. E helyrajzon az A) B) C) sat. betűk jelentése: A) kapu, B) udvar, C) lakószobák fából, melyek nincsenek bevonalozva, és téglából, a bevonalozottak. Itt az építendő auditórium és könyvtár is be van vonalozva szemben a Kaziuczy-utczával, holott még csak tervben volt az építés és faszobák voltak a helyén. Ezen terv egy kissé módositatott, amennyiben az utcza felé küljebb hozatott. Ezt mutatja a 668. lapon 78. sorszám alatt látható pár sor is, hogy a városi tanács 1777. egy 3 szög alakú kis helyet adott az auditórium és könyvtárnak egyenes vonalban leendő felál- lithatása végett. D) a régi auditórium és könyvtár, E) gabonás, F) kút, G) illemhely, H) kertek, I) sütőház. IV. A két emeletes főépület 1802—1803. Az egyesüléskor hevenyében összerakott fakamarák1) egy századig sem állották ki az emésztő idő rombolását. 1794. a curatoratusban szóba hozatik, hogy a fasor kamarák már szinte leomlanak, azoknak megépítése sokáig nem maradhat. 1800. aug. a gondnokság megkeresésére válaszolja a főkon- sistorium: »Mihelyt a kolozsvári kollégiumépületei elkészítethetnek, azon fog törekedni a consistorium, hogy a vásárhelyi kollégiumépületei is alkalmatosokká tétessenek. E végre az itt ('Kolozsvárit) épülő kollégiumhoz hasonló kollégiumról előre planumot készítetni és megvizsgálás végett felküldeni s fundust teremteni rendeltetik.“ \) A mai két emeletes épület helyén volt egy sor boronafából készített ház, melynek a kis köz vagy piacz felől való szobáját Limbusnak nevezték, mert benn szegeletbe esett és sötét volt. Ezen sorszobának a közepén volt régen a nagy kapu, melynek helyére építettek egy faházat s azt quártélynak nevezték. Ezekbe a faházakba egy rakás novitiust (uj deák)behánytak, kik között semmi függés nem volt. Ha valamelyiknek a tanuláshoz lett volna is kedve, nem volt módja, mert tánezoltak, fütyültek, énekeltek, küzdöttek, mindnyájan szegény legények voltak. Tanítványaik sem voltak, hogy faárát fizessenek. Fáztak, a városból lopott fával tüzeltek. Benkő Zsigmond, gr, Teleki Lajosné- nál Zeyk kjsasszonyokat tanított s neki szabad volt a vacsoráért kimaradni. 0 tehát a mig bement volna a kollégiumba, annyi fát hordott fel a városról s adott be a kamara ablakán, hogy sokszor a hat ágy alját is megtöltötték. 1789. erős tél lévén kénytelenek voltak igy élni a szegény novitiusok. Fogarasi naplója, 101—102. 47
