Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

«84

176. Id. gr. Teleki Domokos (gernyeszegi) |1856. okt. 16. az iskola számára gyűjtendő segély tárgyában tett felszólítás alkalmával a közbuzgóság élénkítése s a siker öregbítése végett azon készségét nyilvánította a marosi-, görgényi- és küküllői ref. egyház kerületek részletes zsinataik előtt, miszerint azon összegből, mely az egyházi főtanács felszólításától számítva 3 óv alatt az említett egyház kerületekben a vásárhelyi iskola javára biztosíttatni fog 60,000 osztr. ért. forintig, minden tizedik (ezer) o. ért. forintot ő teszi le az egyházi főtanács rendelkezése alá, hogy annak öt száztóli kamatjával kirekesztőig a mvásárhelyi ref. iskola javára rendelkezzék.

A három egyház megyében begyült 42,239 frt. (ide nem értve a Vásárhely városában gyűlt 11,414 frtot.)

A gróf ur tehát 5000 frt 5°/0 kifizetésére kötelezte magát 1863. január 1-től kezdve, mig az egész tőkét maga v. utódai befizetik. Az egyházi főtanács tanári fizetések javítására határozta az irt összeg kamatját. 1863. febr. 8. (2720.)

177. Ugyan gr. Teleki Domokos 1869. szept 26. a vásárhelyi jogakadómiai tanárok fizetésére 1870/71. tanévre 500 frtot adott. (3116.)

178. Az országos segély kéregetés alapján 1854—1864-ig begyült 5730 frt az összes ref. kollégiumok részére (a kolozsvári és enyedi kivételével) az egyes kollégiumok megjelölése nélkül. Ez összeg felosztatván az 5 iskola (vásárhelyi, udvarhelyi szászvárosi, zilahi és sepsiszentgyörgyi) között, jutott egyrószre 1146 frt tanítási czólra = 1203 frt o. ért. (2991, 3056.)

1852—1869-ig tett vegyes sególyadományok.

179. Kibédi Péterfi László n.-enyedi tanár, 1843 junius 11-én tett végrendeletében hagyott a mvásárhelyi ref. kollégiumnak 5300 váltó német forintot; a szókelyudvarhelyinek 5347 v. német frtot kötlevelekben. A hagyományozót 1848-ban megölték a felbőszített oláhok Boros-Bocsárdon s a hagyományozott összegekről szóló köt- levelek részint elpusztultak, részint özvegyénél és mostoha fiánál Lengyel Gábornál maradtak s az igénykeresetre kitűzött folyamodás határ idejéig (1853.) be nem jelentethettek, egy részt pedig S. Lajos bodoki pap mint rokon felvevén, elköltött s halálával semmit sem hagyott hátra. így a szép intézkedés teljesedésbe nem ment, nem valósult. (2805.)