Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
659 bán is nem a rendre, hanem a tudományos és erkölcsi érdemre és képességre volt tekintettel a professoratus. Elnöke a rector, jegyzője a kollégium jegyzője. Lásd ennek > az esküdteknek is kötelességeit az 1796-iki törvényekben. Érdekes erre vonatkozólag az elöljáróság 1832. szept. 30-án hozott e határozata: „A kollégiumi büutető keresetek ellátásának módját illetőleg a generalis sedriak régibb időtől fogva gyakorolt módja visszaállitatik mindazért, hogy a tanárok jelenlétében az esküdtek —juratus assessorok —a helyes itélethozásban czólirányosab- ban kiképezhessék magokat, mindazért, hogy a tanároknak is több alkalmok legyen az esküdtek srondolkozásmódja megismerésére, a kik közül szoktak választatni a kollégiumi főbb hivatalnokok (senior contra). Ennélfogva a régi curatoralis határozat megváltoztatásával a tárgyak fontosságához képest a generalis sedriák tartása megha- tároztatik1 úgy mindazon által, hogy ezekben az officialisokról szóló törvény nyomán, csak hat jelenlevő régibb esküdtnek — a seniort és contra scribát is bele értve — legyen döntő szavazatja (deci- sivuin votum) a többi csak consultativum votummal bírhatván. Tárgyai: Minden, a kollégiumi törvények szerint nyilvános büntetésre méltó tényeknek a szók színén kihallgatandó tanuk vallomásai szeróuti kinyomozása s egyszersmind a büutény nemének s fokozatának megfelelő büntetés meghatározása, a szavazatok általános többsége szerint keletkezendő határozatban a bűnöst terhelő vagy mentő körülményeknek is kikelletvén fejeztetni. d) A particularis sedria a senior v. contra scriba vezetése alatt a juratusokból állott s a kisebb fegyelmi ügyekben bíráskodott. Iskolaszék előtt folyt tárgyak és végzések 1776—1796-ig 241. levéltári szám alatt láthatók. Azutáni évekből is megvannak a jegyzőkönyvek néha külön, néha vegyesen p. o. 1804—1848-ig. 1848. márczius 25-től 1852. október 8-ig nincs jegyzőkönyv. Ekkorjsmét megkezdetik a conferentia gyűlések tartása, s meg vannak a jegyzőkönyvek is mostanig. (1895.) NB. A sedria jegyzőkönyvi kiadását idegeneknek nem engedte meg az elöljáróság azon okból, mert a kollégiumi büntetéseknek erkölcsi jobbítás lévén czólja, mint hogy e jegyzőkönyveknek közlése könnyen használtathatnék oly egyének becsületük, jóhirnevök kisebbítésére, ócsárlására, a kikben azon czól — a javulás el lévén érve, hasznos polgárokká váltak. — (1831. márcz. 16.)
