Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
250 és úgy, hogy legfeljebb 7 órára estvére haza térjenek, még pedig minden lárma nélkül. 1833. febr. 4. Bálbamenetel csak a vizsgák után engedtetik meg a deákoknak engedély-kérés mellett. 1847. aug. 19. A bálokat és színházakat illetőleg az eddig fennállott törvény oda módositatik, hogy azoktól az ifjúság általánosan ne tiltassék, hanem az illető tanári karra bizatik, egyfelől az ifjúságot elzárni mindazon báloktól és színházi előadásoktól, melyek az ifjakra bármi tekintetben is káros hatással lehetnének ; másfelől azonban meghatalmaztatik az illető tanári kar, hogy az ifjúságot oly bálokba és színházi előadásokba, melyekben az ifjak erkölcsi épségének veszélyeztetésétől semmi részben tartani nem lehet, elbocsáthassa. A kollégium játszóhelye szerzésével kapcsolatosan, mint rokon tárgyat, röviden megemlítjük még itt a következőt. A múlt század utolsó tizedéig a város határa osztatlan, közös birtok1) volt. Ekkor a tanács fölméreti a határában levő búza- és törökbuza földeket, sessiok után bizonyos, de kevés összegért örök áron leendő eladás végett. 1794. nov. 1. az előljárósági gyűlésben a professorok előterjesztik, hogy a professoralis házak után esendő földek megváltassanak-e és ha meg, mi formán? Végeztetett, hogy a curatoratusnak arra facultasa nincsen, hogy ezen vásárra a kollégium fundusából szabadságot engedjen. Hanem ha a professorok, mint privatus személyek, azt a vásárt magok költségeken megtehetik, az ellenére nem lészen az inclitus curatoratusnak. Hogyha pedig tetszik a professoratusnak a dolgot előbb vinni azért, hogy magát a következendőbeli professoratus előtt megmenthesse, írja meg inspector curator gróf Teleki Mihálynak Kolozsvárra, ki is ott a dolgot a mltsgos főconsistorium elébe terjeszti. 1795. dec. 2. Ezen ügyben irt a tanári kar kérelmet'a tanácshoz, de azt nem irta alá két professor azon okból, hogy nem kell indokolni kérelmöket, hogy t. i. minek alapján kérik a földeket. A tanács válaszolja: Kiki a maga véleményét tegye Írásba s azután határoz ezen ügyben. A pénzhiány 100 év előtt is, ugylátszik, akadályt gördített a jó czélok kivitelének útjába ; a földváltás elmaradt s igy egy kis jövedelem forrásocska nem nyílt meg az utódok számára is. Lásd a „Földközösségről“ irt tanulmányát Tagányi Károlynak „Magyar gazdaság-történelmi szemle első évf. 4—5 füzet 1894.
