Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
621 nyok előadásában összefüggés nem volt. Ezen mód helyett czólsze- rübbuek találta a főkonsistorium, hogy a mint a különböző részeiből a tudománynak a fennirt módon a kérdések egymásból folyólag tétetnek, a thesisek helyeit a felélök nevei vonassanak sors szerint, a mint azt a kurátorok és kiküldött biztosok a felvett tudomány minden része szerint szükségesnek látják. 4. Az alsóbb osztályok kézi-könyveiknek kidolgozását s 1830. szept. 1—5 napjára kinyomását is kötelességévé teszi az illető szakok tanárainak. 5. Véleményt kér: „a deáknyelvben lehető erősödésre s azon gyelvben való beszódbeli képességre micsoda módok vezethetnének czólirányosan és mennyiben lehetne erre a czélra hasznos és kivihető a régen szokásban volt disputatioknak megint gyakorlatba hozása, mint a melyek által mind a beszélési készség, mind pedig az itélő- tehetség kifejlődése és a helyes okoskodás módja nagyon elősegítetett.“ *) A megelőző évi leirat 7. pontja értelmében rendeli, hogy Bőd Péter, Eresei János, Fogarasi Sámuel, Biró Mózes, Antal László, Dósa Lajos, Herczeg János, Vályi Károly, a konsistorialis proto- colluinban mind elmebeli tehetségük, mind előmenetelükre nézve feljegyeztessenek. A classis praeceptorok a téli vizsgák után mindjárt előre kineveztessenek, hogy az illendő tudományokra annál jobban elkészülhessenek. 1829. júniusban a nyári vizsgákra a gondnokokon kivül biztosoknak nevezte ki a consistorium: Pávai Vájná Eleket, Toldalagi Zsigmondot, Kemény Pált, Zeyk Miklóst és Jánost, Dimény József és Péteri! József helyi ref. lelkészeket. Ezen bizottsági intézkedést azonban megszünteti 1833. aug. 30-áu, illetőleg az elöljáróságra bízza a consistorium. (998. és 1169. Ivtári sz.) Akademicum rigorosum. Külföldi egyetemekre járás régi gyakorlat volt, s az ilyenekből lett lelkészek academicus papoknak hivattak azokkal szemben, a kik nem voltak, s ezek a domidoctusok. A domidoctus papoknak nem volt akkora tekintélyük, mint az akadémikusoknak. Öltözetük módja is nagyon meg volt szorítva, hosszú prémes tógájuk; a kapuiban járásuk is igen későre jött be; csak a gyengébb ekklezsiákat kapták; czimük csak reverendus, de az akadémiáké: clarissimus ac reverendus. Az akadémiák 1790. előtt *) 990—1829. Ivtári sz.
