Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
558 phraseologia exhibeatur, discentium studiis usibusque accomodatissioia. 12. r. 561.1. Gyulafehérvár, 1646. 5. Disp. theol. Beata beatae Virginis ars. 4.r. 37. lap. Fehérvár, 1651. (Teleki-könyvtár 156 l). 6. Philosophiae primae seminariumitatraditum, ut omniurn discip- linarum fontes aperiat earumque clavem porrigat. 8. r. 190 lap. Gfyulafejérvár 1652. 7. Grladii spiritus ignei, disp. theolog. 4 r. 6 levél. Gfyulafejérvár 1653. 1637. a fejedelem Sveciaba küldötte követségbe titkon, Meer- booth Henrik álnév alatt, hogy a fejedelem nevében szövetséget kössön. Más uralkodóknál is volt s azután visszatérve foglalkozásához látott újból. Első nejétől — Alsted leányától — nem volt gyermeke. Második neje Szebenből a Stentzel családból volt, ettől egy leánya: Zsuzsa. Végrendeletét*) 1655. irta január 6-án Fehérvárt és aláirták: Csulai György fejérvári első pap és superintendens, Crispinus János, a fejérvári kollégium egyik rectora, Pápai M. János, a fehérvári káptalan levéltárnoka, Apáczai János a kollégium rektora, Bihari Ferencz a kollégium rektora. Meghalt ugyanazon évben febr. 13-án. Szath- mári K. 6-ra Írja halálát. Alstedius halála és Piscator eltávozása után a felsőbb tudományok tanításának egész súlya Bisterfeld vállaira nehezült, mert Crispinus János,2) kit Piscator után meghívtak, nem volt professor, csak rektor, a mint Bisterfeld végrendeletében aláírása mutatja: „unus rectorum illustris collegií Albensis". Sőt Apáczai János is csak rektorságra alkalmaztatott a poétika osztályban 1653-ban, holott már, mint Bőd Írja, doetor philosophiae et theologiae cele- berrimus, qui equidem professoris tituló in collegio Albano functus non est, re autem vera fűit. A német tudós professorok hasonlithat- 1 1) Bőd P. Hist. Hung. eccl. II. 446-448. 2) Crispinus J. született Olmützben 1616. Morvában. Innen kiűzték szülőit a vallásért 1620. körül s azután Silesiaba ment, s innen Erdélybe jött, hol tanulását bevégezte Gyűl afej érvárt. Azután pedig tovább képezte magát Németországban, Hollandia- és Angliában. Kitűnt különösen a theologiában és philosophiában. Visszatérve Erdélybe, második hazájába a fehérvári kollégiumban buzgón fáradozott hét évig. Meghalt 1655. április 18-án 39 éves korában.