Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

510 élvezése mellett két és fél éven át s ezen idő alatt két pályamun­kát irt: „A folyami rák boncztani leírása“ és „Az erdélyi kristályos palák“. Mind két pályadíjnyertes mű az Orvos és Természettudo­mányi Értesítőben jelent meg. Az egyetemi cursus bevégzése után gróf Teleki Györgynél magán nevelői állást vállalt és folytatott 1879—1880. szeptem­berig, midőn Nagyenyedre hívták meg, s szaktárgyai tanítását a ta­nító képezdében kezdette meg, mig a gymnasiumban magyarnyel­vet tanított, mint osztálytanító két éven át 1883. január 4. okle­velet szerzett és mint segédtanár működött 1888. őszéig a nagy- enyedi Bethlen kollégiumnál. Ezen idő alatt szabad idejét a ter­mészetrajzi gyűjtemény gyarapítására és rendezésére fordította. 1888. a hódmezővásárhelyi ref, főgymnasiumhoz rendes tanárnak választatott az újonnan rendszeresített természet-földrajzi tanszékre s ez uj állásán is igen hamar megtudta magát kedveltetni tanítvá­nyaival s vonzó előadása által föl ébreszteni azokban az érdekelt­séget tantárgya iránt. Szabad idejét itt is a természetrajzi gyűjte­mény gyarapítására s jókarba hozására fordította s emiatt irodalmi munkásságra nem maradott ideje. így az alföldön töltött 4 évi mű­ködése alatt csak a „Sáskáink“ czimü értekezése látott napvilágot a hódmezővásárhelyi ref. gymnasium 1888/89. tanévi értesítőjében. Mint hegyvidéki származású nem tudta megszokni a poros al­földet s 1892. a kollégiumunknál ürességben levő természetrajzi tanszékre pályázott s erre az erdélyrészi ref. egyházkerületi közgyű­lés szeptember 12. megválasztotta. Tanítását október havában meg­kezdette. Székfoglaló értekezését „A természet háztartása“ 1893/94. isk. év megnyitó ünnepélyén tartotta, a mely megjelent ugyanezen évi isk. értesítőben. Megbízta az isk. Elöljáróság gyűlései jegyző­könyvének vezetésével. Szabad idejét a gyűjtemény gyarapítására, rendezésére és leltározására kezdette fordítani. Ezen foglalkozásai közepette kettős, súlyos, véletlen csapás.érte s gátolta működésében: boldogító kedves nejének: Sárkány Teréznek 1894. szept. 7. vá­ratlan elhunyta s három hó múlva decz, 8-án első szülött fiának Ferikének elvesztései Fájdalma enyhítését az orvosló időtől várja s bokros teendői pontos teljesítése mellett közhasznú ismeret ter­jesztés czéljából szabad előadásokban keresi. Ily szabad előadást

Next

/
Oldalképek
Tartalom