Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

506

mathematikai folyóirat 1. és 2. füzet) és most e forditás által, kiváló elismerést érdemel.

A Nation 1892. márcz. 17. 54 kötet Nro 1394. 212 lap. igyir: Halsted György tanár ur, kinek Lobatschewsky „Nem Euclidesen alapuló geometriája“ fordítását nemrégiben ismertettük, most lefordította Bolyainak hasontárgyu híres munkáját. A fordító előszavában ezeket mondja: „E sajátságos magyar virágot több mint 35 évi feledékenység után a világnak dr. Baltzer Richárd tanár ur kiváló tudományossága mentette meg „Mathematika elemei“ czimü munkájának 1867. megjelent második kiadásában. Dr. Baltzer felhívta a figyelmet a geometria ez uj alapvetőjére s Bolyai neve végre elfoglalta a tudományok történetében őt megillető helyet. Úgy látszik odáig csakis Bolyai saját atyja : Bolyai Farkas volt az egyedüli, ki kellőleg méltányolta fia művét. „Mondják, hogy Bolyait egykor 13 katonatiszt hívta párbajra. Bolyai e kihívásokat elfogadta, csak azt kötve ki, hogy minden párbaj közt hegedűjén egy darabot játszhasson, s mind a 13 párbajban ő volt a győző fél.“

„Több mint ezer lap kézirat maradt utánna, mely még idáig competeus mathematikus által megvizsgálva nem volt.“1)

„Sokaknak, kiket e tárgy közelről érdekel, e mű csak most a fordításból lett hozzáférhető.“

„A tudomány történetére nézve a legnagyobb értékkel bir. De a tárgy ismeretébe tökéletesebben vezet be a Lobatschewsky munkája.“

„Professor Halsted e fordításával nagy szolgálatot tett a mat- hematikusoknak.“

Virginiai egyetem. 1891. okt. 13.

Kedves dr. Halsted. Ön az Egyesült államokban a mértan ügyének nagy szolgálatot tett a két fordítása által (Lobatschewsky és Bolyai.)

') Ez nem éppen úgy van. A Bolyai kéziratokat fölkérte a magy. tud. akadémia kollégiumunktól, átvizsgáltatta s azok között Bolyai Jánosnak 1823. atyjához intézett levelét találta csupán érdekesnek a B. J. appendixének keletkezésére vonatkozólag. És ez is most Halsted ur kezében van franczia fordításban.

Hogy a Bolyhiakról csak most vettek tudomást az amerikai tudósok, nem mi vagyunk okai. Gauss halálakor s később nehány évvel 1860. Írtak róluk a németek és fraucziák is. K. J.