Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
428 Mint másod éves theologus a legjobb egyházi beszéd írásáért járó Teleki-féle jutalmat több vetélytársa közt ő nyerte el. Kursusait végezvén 6 év alatt, 1820. május 6-án a rhetorika osztály köztanitójává nezezte ki a tanárikar az 1820—21. isk. évre. Nyári vagy második vizsgáját osztályával julius 3-án tartotta a vizsgálati rend (series) szavai szerént: „die julü 3-tia ante meridiem, ab hóra 9-na usquead 12-am classem rhetoricam censebit Stephanus Szász praeceptor publicus.“ Ugyanezen évben volt a poétikában osztálytanító a most elhunyt Deák Farkas édes atyja Deák Ferencz, ki ugyanezen napon julius 3-án d. u. tartott vizsgálatot osztályával. A tanítás és nevelésügy iránti érdekeltségének már akkor feltűnő bizonyítványát adta azon „Szónoklattan“ készítése által, melyet tanítványai számára dolgozott s tanító utódai is hosszasan vezérkönyvül használtak. 1822-ben Antal János tanár ajánlatára gróf Degenfeld Pálhoz ment magánnevelőnek Erdőszádára (Szathmármegye), mely állomásban a család megelégedésére 4 évet töltött. „Itt tanulta — tanítványa tudósítása szerint — elméletileg a franczianyelvet Péterfi Lászlótól, ki hasonlólag házi nevelő volt, gyakorlatilag pedig egy franczia nevelőtől ugyanott annyira elsajátitá, hogy eltávozásakor nem csak szabályosan irni, de a társalgásban is helyesen és könnyűséggel tudta gondolatait kifejezni. Ezenkívül a német és franczia irodalom klassikusait olvasta nagy szorgalommal.“ 1826. év őszén kilépett ezen állomásból és Bécsbe ment a prot. theologiai kursusra, honnan egy év múlva lejöve, mint pályázó lépett fel a m.-madarasi népes és tekintélyes jövedelmű egyház megürült papi állomása megnyerése végett. Egyszerű, tiszta előadásával, megnyerő maga alkalmazásával közkedvességet nyert ugyan, de minthogy egy azelőtt honesta vacantiaba helyezett öreg lelkészt kellett állomásba helyezni, itt czélját nem érhetve a papi pályáról végkép lemondott és az előtte különben is kedves nevelői pályára szánta magát. Gróf Toldalagi Zsigmond Mihály fiának növelését bízta rá, kit a syntaktika (3 g. o.) osztályon kezdve a felsőbb tudományok végeztéig tapintatosan vezetett. Akkor a családdal kötött szerződése szerint 3 évet az ifjú gróf mellett külföldön kelletvén töltenie, 1834—1836-ig Bécsben, 1837-ben Olaszországban volt utazni *) tanítványával, s Paduában egy híres történészt hallgatott. Itt tanulta meg az olasz-nyelvet is. *) Úti jegyzetei, napi kiadásai jegyzéke a gr. Toldalagi család levéltárában. Kadnótfáján.
