Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
396 lologiai és történelmi tanszék betöltésére^ az egyházi-főtanács november 14-én tartott ülésében Rhédei Adám elnök javaslatára az 1830-ban 463. p. a. hozott rendszabály értelme szerént a candidatiot az ülés szinén végbevitetvén a hármas számba bement s szavazat többséget nyertek közül Török Jánost 48 szavazattal pro- fessornak megválasztotta és kinevezte. A kolleg. elöljáróság értesit- tetvén a választás eredménye felől ugyanezen hó 23-án meghívja és fölkéri az újon választott tanárt, hogy állomását minél előbb foglalja el, felköltöztetését Enyedről a rektor professorra bízván. Török megköszöni s elfogadja a meghívást nov. 30-án költ levelében, mely az 1837. január 15-én tartott előljárósági gyűlésben olvastatott fel, a hol már maga is jelen volt és megelőző nap beköszöntőjét „A história haszna“ czimü értekezésével megtartotta, s Tol- dalagi Zsigmond főgondnok beigtatta volt. Született 1806. jun. 21-én Udvarhelymegyében, Bágy községben. Atyja Török István, anyja Török Zsuzsa x). Tiz éves korában 181 6-ban az udvarhelyi ref. kollégiumba vitték szülői, hol októberben az elem osztályban kezdette tanulását. Végezvén az alsóbb osztályok tanulmányait, 1824. június hó 27-én felvétetett a felsőbb tudományokat hallgató ifjak közé, mint deák subscribált 24 között a 2. helyen. Hat év alatt kitartó vasszorgalommal végezte azon kor rendszere szerint a bölcsészeti, jogi és theologiai tantárgyakat. 1828/9 és 1829/30 isk. években az intézet könyvtárnoki hivatalával bízta meg az elöljáróság, még mint leczkejáró deákot, később literaturae praeses-és osztálytanítói kitüntetéssel tisztelte meg a törekvő ifjút. Ez utolsó hivatalt két évig folytatta a legfelső otztályban, a logica classisban. 1833-ban szigorlatot tett az erdélyi 4 ref. kollégiumban, hogy külföldi egyetemre mehetés végett segélyt nyerhessen. (Examen academicum.) Nélkülözés, szükség, nyomor lévén kisérő társai tanuló pályája alatt, classista korában szolgasággal, mint deák magán- tanitósággal tartotta fenn magát. Előbb tehát az anyagiak megszerzéséért kellett fáradoznia, hogy a szellemi kincsek. gyüjthetésének *) *) Török J. nagyanyja Béncze Mária, kinek— férje Baczó Mózes halála után született — fia volt István. Ezen Bencze István, mint katona Baczó István név alatt szolgált 12 évig. Kiszabadulásakor nőül vette Török Zsuzsát, egy özvegy birtokos nőt Bágyban és ezen időtől fogva Török néven jött forgalomba s mikor fia Török János 1806-ban született, az anyakönyvbe is Török Istvánnak Íratott. Török professor neje martonosi Gálfi Róza, a kivégzett Gálfi Mihály nővére.
