Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
Az improbus labor kimerítette erejét. 1856-ban terhes betegség és szemfájás érte : „múlt évi terhes betegségem után helyre sem állhatva — írja Bőd Péternek 1857. jan. 24-én — szemfájdalmak által lepetém meg. E nagy baj; mert napszámosi munkáimat akadályozzák s a hátramaradás fájdalma lelkomre nehezedik s'a betegségnél is kínosabb bajt szül’“. 1857. decz. 6-án az egyházi főtanács a marosi ref. egyházmegye algondnokává s pár évvel később, 1865. jun. 19-én főgondnokává választotta. 1860. decz. 30-án a fehérvári értekezletre hivatott meg a székelynemzet részéről. Bár ha e gyűlés tartását nem helyeselte, a meghívást elfogadta ; komoly betegsége azonban meggátolta az elmenetelben. 1861. junius 25-én az erdélyi királyi tábla itélőmesteri hivatalával kínálták meg. Nem fogadta el, csak az egyszerű tanári székre vágyott vissza lépni, melyről az erőszak leszorította. „ Feltétlen engedelmességet igénylő kötelesség parancsolja azt nekem — igy szól indokai közt — mint hazánk egyetlen jelenlegi jogtanárának, hogy alkotmányos életünk tanítás utjáni fenntartására alapított állomásomat el ne hagyjam, sőt a mennyiben korom hajlottsága s folytonos gyengélkedésem engedi, minden erőmet, már csaknem históriai reminiscentiákká homályosulni kezdett alkotmányos törvényeinknek, nemzetünknek azon fiaival való megismertetésére s kedveltetésére szenteljem, kiknek alkotmányos életünk sajátságaival és becsességével megismerkedni s ennélfogva azoknak jövendőben való fönntartását feltételesitő valódi hazafiság lelkesültsége elemeit elsajátítani nem vala módjuk, sem az életben, sem az iskolában.“ Ugyanezen 1861. év julus 11-én az egyházi főtanács, hogy a jogi tanszéknek haladékot nem szenvedhető felállítása tárgyában magát tájékozhassa: kollégiumunk pénztára tevőleges és szenvedőleges állásának részletes kimutatását és a julius 28-iki közgyűlésre felküldését rendeli; jul 31-én pedig a jogi tanszéknek helyreállitását és hogy Dósa Elek a jüvó tanév kezdetével tanítását kezdje meg. Dósa buzgalmának köszönhető legnagyobb részt a m.-vásárhelyi jogtanfolyam újra szervezése s később — bár hamar elmúló — akadémiává fejlesztése, mely régi alakjában nem felelhetett meg többé a kor igényeinek. — Dósa rendkívüli munkásságot fejtett ki. Ekkor adta ki már előbb érintett három kötetes munkáját: „Erdélyhoni jogtudomány.“ Tervbe vétetett egy 2. jogi tanszék fölállítása kollégiumunknál és ennek alapjáról való gondoskodás az egyházi főtanácsra bízatott. A kolleg. elöljáróság örömmel üdvözli ezen intézkedéseket, Dósát utasítja 368