Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
247 s végre kilencz évi deákoskodás után 1794-ben Bécsbe, 1795-ben a jénai és 1796-ban agöttingai egyetemre ment, hogy hazai tanulmányait betetőzze. 1797. január 28-án Dósa Gergely még Göttingába küld levelet Antalnak, melyben udvari papságáról is tesz említést: „Örömmel értettem a Cancellariusnó asszony őexcelleutiajatól, hogy B(arátom) uram a Cancellarius ur őexcellentiájának udvari papságra eligérke- zett.* Máj. 23-áu már Bécsbe küld Dósa levelet Antalnak s ebben is azt jegyzi: „Itten mi még ma is azt hisszük, hogy B. uram udvari pap.* Az is lett. Azon év nyarán vagy őszén leérkezett s hivatalát szeptember v. október havában elkezdette, nov. 13-án Telekinek irt levele szerént. „Tiszt. Péterfi esperest uram is — Írja tovább Telekinek — az Excellentiád rendelésén egészen meg van nyugodva s re- ménlem olyan egyességben fogunk ezután is lenni, a milyenben illik papnak káplányával.* De ezen sáromberki udvari papsága alig ter- jedett két hóig. 1798. jan. 2-án gr. Teleki Sámuel cancellariusnak küldött levelében Írja: „Az elmúlt óesztendővel az ón Sáromberkón való lakásom is elmulék.“ Ezen érdekes levelének tartalma: Menti magát, hogy sietve kellett eljőiii Sáromberkóről, a gróf levele megérkezése előtt: mert a vásárhelyi ekklezsia sürgette, kétszer is meghívta, minthogy Borosnyai uram az egész őszön mind gyengélkedett és még most is erőtelenül van. Kételyét fejezi ki, vájjon a vásárhelyi paposkodást folytathatja-e romlása nélkül? Házasságát illetőleg engedélyét kéri a grófnak, mert mind a nőnek (Péterfi Mária), mind szülőinek (Péterfi László sáromberki pap) indulatokat megnyerte, egyedül a gróf parancsolatjától függesztették fel a végső elhatározást. Teleki Sámuel erre január 16-án saját kezűleg irt levélben válaszol: „Tiszteletes kedves jó Uram! 2-dik januarii Írott levelét vettem, és Sáromberkóről a invásárhelyi káplányságra reménytelenül lett elmenetelét nem coutrovertálom, sőt a mennyiben abban szerencséjét és nyugodalmát találja, igen akarom; kívánván arra az Ur Istentől kegyelmet, erőt és egósséget. Ha a Tiszt, uram kegyelmed méllyé a vásárhelyi nagy templomhoz gyenge lészon és a sáromberki papság inkább fog tetszeni jövendőben, én jószivei visszafogadom. Tiszteletes Uram! Kegyelmednek Péterfi Máriával kötött házassági szövetségére annál örömestebb áldást mondok, mert ezt a Leányt gyermekségitől fogva néhai boldogult kedves feleségem nevelte és jó-erkölcseiről, hivsógóről, életrevalóságáról, jó kezefogá- sáról, szép munkáiról, szelíd természetéről közelebbről ismerem. Jó szerencsére érdemesnek tartom, és ha arra nem talált volna, a magam házamban is holtig becsületben tartanám. Consensusomat már az édes atyjának megírtam, kiházasitására pedig a mit Ígértem, ha
