Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

III. A sárospatak-gyulafehérvár-m.-vásárhelyi kollégium

(1718-188G.)

Delubra Camoenae

Firma bis expulsae jani reperere sibi.

A Delos szigete módjára vallási és politikai hullámoktól hányatott s.-patak-gyulafehérvári kollégium rongált hajója két vezetőjével s a hányódások után megmaradott mintegy 50 tagból álló személyzetével végre állandó révbe jutott a székely fővárosba és itt a régi iskolával történt egyesülés alkalmával még egy vezetőt nyert a régi iskola igazgatójában. E három vezető:

1. Zilahi Sebes András, a Nyárád vidékén ma is virágzó Zilahi család alapitója;

2. Szathmári Paksi Mihály és

3. Köpeczi K. Mihály alig egy évig működhettek együtt, mert »midőn — az egykorú anyakönyvi feljegyzés szerint — az ég haragos keze a lesújtott hazára szórná mérges nyilait, a hosszabb életre érdemes férfiút, Zilahi Sebes András theologiai professort elragadja a kérlelhetetlen nemesis 1719-ben. Köpeczi Mihály is nagy valószínűséggel ekkor lett a pestis áldozatja. A 4080. k. sz. a. anyakönyv G3-ik lapján a van ugyan jegyezve, hogy „anno 1729. in tristi pestilentia Cl. Michael Köpeczi vitám cum morte permutavit de még eddig nem találtam följegyezve a történelmi müvekben, hogy 1729-ben pestis volt volna. 1718—1719-ben és 1738-ban iszonyú pestis dühöngött — írja Benkő (Transilv. I. Tom. XIX. §.)

— de 1729-ről hallgat. Az innepi conceptusokon is csak 1719. ápril 5-én áll ott a 3 professor neve; 1722., 1725. és 1728-iakat csak Szathmári és a Zilahi helyére választott Kövesdi írták alá.

— Az anyakönyvekben sem fordul elő 1719-től fogva a Köpeczi neve. Ezek alapján határozottan állíthatjuk, hogy a Köpeczi halálát 1729-re tevő anyakönyvi jegyzés hibás. A főkonsistorium ekkor az elhunyt vezérférfi Zilahi helyére

4. Kövesdi Jánost hivja meg Pápáról 1720-ban. 1721. november havában foglalta el helyét ünnepélyesen, s vetteátaphfilosofia tani12*