Református Kollégium, Marosvásárhely, 1881
22 — tudatunkba; subjectiv érzeteinkre támaszkodik nagymértékben, s igy a csalódásoknak inkább ki vagyunk téve általa; a kísérlettel elleuben a testeket más meg más testekkel állítjuk szembe s azoknak kölcsönös egymásra való hatását vizsgáljuk. Hol kell kezdenünk a kísérletet ? e kérdésre valójában nem lehet szabályokkal telelni. Néha a véletlen vezet rá egy tüneményre; lehet, hogy ezeren, meg ezeren el mentek mellette a nélkül, hogy figyelembe vették volna. Első dolgunk megvizsgálni, számba venni a körülményeket, melyek között ama tünemény létrejött. E körülményekben törekszünk a lényegest felismerni. Analógia és feltevések segélyével a tünemény legközelebbi okához hozzávetüuk, s e hozzávetésünk alapján megkísértjük a tüneményt előidézni. Ha feltevésünk helyes volt, ha minden zavaró körülményt eltávolítottunk, ha kísérletünk sikerült, úgy a szóban forgó tünemények okszerű összefüggését megállapíthatjuk. Kísérletünket azonban többször kell ismételnünk, hogy a netaláni csalódásokat kikerüljük. Néha előlegesen több más kísérletet kell tennünk, hogy valamely körülménynek lényegtelenségét kimutassuk. Hogy az elveszett mechanikai munka helyébe meleg származik, hányán meg hányán nem tapasztalták, a nélkül, hogy a kettő között valami szorosabb egybeluggésre csak gondoltak volna is. Ruuiford e feltevés alapján kísérletekkel bizoriyitotta be annak helyességét; azután a munka és meleg egyenértékének kimutatása által az összefüggést még szilárdabbá tették, s mai nap ez egyszerit tényben a természetnek egyik alaptörvényét látjuk. Megfigyelésekből és kísérletekből feltevéseket alkotunk, s feltevéseinket
