Református Kollégium, Marosvásárhely, 1879
í. Igazgatói megnyitó beszéd. Tartotta 1879. sept. 5-én: HORVÁTH GÁSPÁR, igazgató-tanár. Tanuló ifjak! kedves tanitványim, barátim! Midőn e helyről, jelen minéműségemben, először van alkalmam hozzátok intézni erőtelen szavaimat; midőn üde arczaitokon, mint harczra kész-,seregén, a lelkesült- ség derűjét látom; midőn a költővel szólva,: . . .„Gyors munkára hovülten A jeles erkölcsnek s tudománynak kezditek útját:“ mivel kezdhetném méltóbban beszédemet, minthogy „isten hozott“! A máglyán álló Krőzusz szájába adott ez örök igazság : „Senki sem boldog halála előtt,“ rajtam is betölt, teljes mértékben. Ugyan is, mikor hivém hogy: „Béke már részem! Levonom vitorlám;“ mikor, hogy kedves emlékű professo- rommal szóljak — mert régen olyanok is valának! — az őt trójai időig védett vár vedlett ormára kitűztem a béke fehér lobogóját: akkor ér a kellemetlen szerencse, hogy ez ép oly éles, mint széles körültekintést ; ez ép oly fárasztó, mint kitartó tevékenységet igénylő pontra állittatám. E hely méltó megállása általában is nehéz. Mennyivel nehezebb nekem, ki azon férfi helyébe lépek, kinek a közelismerést e helyen kivívnia teljes mértékben sikerült, hosz- szas, de még sem igen hosszú ; szigorú, de még sem kíméletlen; erélyes, de még sem tapintatlan hivataloskodása alatt. 2*
