Református Kollégium, Marosvásárhely, 1878
18 aether-1, valószínűleg azért, mert könnyebbnek látszott a végtelen sok természeti testet nagyobb számú elemből származtatni le. Arisztotelész a testek átváltozását oly formán képzelte, hogy egy elemhez a másik elem tulajdonsága járul nagyobb mértékben, vagy attól a másik elem tulajdonsága vonódik el. íme az alapelv, melyen az alchimia nyugszik; mert mi lehetett természetesebb e fölvétel szerint, mint az, hogy a nemtelen fémek nemesekké: aranynyá vagy ezüstté változtathatók át ?! Arisztotelész tanát az arabok fejtették tovább, a kik Aegyptomot elfoglalva, ott megismerkedtek az aegyptomi papok titkos tudományával, a chémiával, s egyszersmint a görög tudományossággal, a melynek Alexandria volt végső menedékhelye. Aegyptomból Éjszak-Áfrikár. át Európába nyomulva, a 8. században Kr. u. már nagy buzgósággai űzik az alchimiát Spanyolországban. A leghíresebb arab alchi- mista, (Rogerius Baco szerint: magister magistroruin) a ki a vegytan történelmében közönségesen Geber néven van említve, határozottan kimondja, hogy a tudomány feladata: a nemtelen fémeket nemesekké változtatni. A transmutatiora vonatkozólag elméletet is állított fel Geber. Az ő elmélete szerint minden fém két alkatrészből van összetéve. Ezek: a mer- curius és a sulphur. A mercur a fémek olvadhatóságának, nyujthatóságának és fényének; a kén pedig, mely a tűz hatására oly könnyen szenved változást, a fémek melegben való változandóságának a képviselője. A különböző fémekben e két alkatrész különböző viszonyban és különböző fokú tisztaságban van jelen. Ebből kifolyólag képesek vagyunk tehát valamely fémet más fémmé változtatni, ha alkatrészeinek akár viszonyát, akár tisztasága fokát változtatjuk meg.
