Református Kollégium, Marosvásárhely, 1878

12

vagy a mint akkor mondották: calcinatio — folytán azért lesznek súlyosabbak, mert azon változás következtében meg- tömöttödnek; e szerint valamely test absolut súlya változ- hatik & sűrűsége változtával! Cavendish, Priestley és Scheele azt állították, hogy a phlogiszton nem közönséges értelemben vett anyag, hanem valami absolut könnyű állomány; ha tehát eltávolítjuk valamely testből, azzal növeljük a test súlyát.

Megfoghatatlan, hogy koruknak első tudósai ily képtelenséget hihettek ! De ne hamarkodjuk el Ítéletünket.

Gondoljuk meg első sorban, hogy azon kor fogalmait nem szabad a tudománynak jelen álláspontjáról vennünk bírálat alá. Stahl a phlogisztonhoz soha sem kötötte a súly fogalmát. Mi pedig súly nélkül anyagot nem képzelünk, Szerinte a phlogiszton egy hypothetikus substantia volt, a mely az éghető testekben az égés közös princípiumát képezi, mint az alchimisták szerint pl a spiritus rector azt az egyetemes alapanyagot, a mely az aetherikus olajoknak illatot ad. Ingatag, határozatlan metaphysikai fogalom, a melyhez hasonlót nem egyet találunk azon korban: a görög apriorisztikus speculatio szülötte volt a phlogiszton.

Másfelől: a természettudományok körében minden elmélet értékét, véleményem szerint, legközelebbről két szempontból kell mérlegelnünk, és pedig: kópes-e az először a tényeknek erőltetettség nélküli magyarázatát adva, foglalni össze az adott idő szerint ismert jelenségeket és másodszor új kísérletek irányát jelölni meg ? Ha valamely elmélet e két kelléknek megfelel, akkor a tudományos kutatásnak hatalmas eszközévé válik, s mint olyan, méltánylást érdemel. Ilyen volt maga idejében a történelem tanúsítása szerint a phlogiszton-el mólét. Már maga azon tény, hogy oly rohamosan talált általános elismerésre és egy évszázadon át tarthatta fenn magát, eléggé mutatja, hogy szüksége volt a chemiának, ille-