Református Kollégium, Marosvásárhely, 1876

bizonyos ideig az építtetés költségei fedezésére fordittassók. Nem lehetetlen, hogy még a töke egy részét is fölemésztette a költséges építkezés. Ebből kimagyarázható, hogy az említett alaptőke jövedelmével nem áll arányban a könyvszerzésre fordított kiadás s a fönnebb közlött „szerzés“ után Ítélve 30 év alatt, 1765 —1795-ig évenkint alig 80—100 magyar forint fordittatott a kitűzött czélra.*)

E század első felében még homályosabb a könyvtár gyarapítására fordított kiadások története: igen kevés a mi e tekintetben tétetett. Kire nehezedik a mulasztás vádjának súlya ? Az ügyvezetők- vagy a körülményekre? az 1811-iki devalvatio, vagy később az 1848— 49-iki mozgalmak után bekövetkezett zavaros pénzviszonyokra ? nehéz eldönteni. Szolgáljon kárpótlás- és vigasztalásul az, hogy a tanodái elöljáróság a matt mulasztásaiból eredett hiányokat 1858. óta a legbuzgóbb törek- yéssel igyekszik kiegyenlíteni, a mennyiben 300—400 írtig terjedő összeget fordít minden évben könyvszerzós- és követésre. Hozzávéve még ehez a könyvtárnoki 52 frt évi fizetést; továbbá a könyvtárhelyiség bővítésére, új könyvpolczok készíttetésére és kéziratok másoltatására koronkint fordított és fordítandó nagyobb-kisebb összegeket, az említett 300— 400 fr- könyvtári költség jóval meghaladja a 3914 frt régi, bizonytalan alaptőke törvényes évi kamatját.

A könyvtár gyarapodása eszközöltetik még:

a) Csere vásár útján.

*) Az elősoroltakon kívül volt meg a könyvtárnak mellékjövedelme is gabona-, bor- és papírból; továbbá eladott, hiányos és szakadozott könyvekből. Gr. Teleki Lajosné, iktári Bethlen Kata szokott küldeni Pagocsáról dézma búzát és Sorostélyról dézma bort: igy küldött 1768. február 2-án 23 véka búzát, ez eladatott 13 mfrton; ápril 15-én 60 véka elegybúzát, eladatott 25 mírton ; november 3-án 12 veder bort, eladatván, bejött 13 mfrt 76 dénár. 1775-ben újból küldött 40 veder bort, ebből bejött 42 mfrt. 1817-ben jött a székelyföldvári dézinás szőlőből 109 veder bor, a könyvtár részére. A bort rendesen a tanoda arusittatta el, megbízván bor méréssel egy diákot, ki a bejött pénznek '/„-ad részét kapta

Ezek mellett a könyvtárnokok papirt árultak a könyvtár jövedelme szaporítása végett s a tiszta nyereség '/.-öd része a könyvtárnokot illette (4083. sz. anyakönyv 101. lapj, a tanodái elöljáróság áltál 1778-ban hozott határozat értelmében. A bor és papir árulás e század első negyedében szűnt meg; Fogaras 1 Sámuel könyvtárnok számadásában 1825-ben még van említés ezekről.