Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1940
7 Werían Pál 1859-1941. A Marosvásárhelyen élő öreg diákok emlékezetében még élénken él egy kedves volt öreg tanáruk alakja, mosolygós szemüveges arca. Kedélyes humorral fűszerezett tárgyilagos történelmi órái, örök élményt jelentenek volt diákjainak. Lelkes folytatója volt annak a diáksegélyező munkának, amit a boldogult emlékű Háger József tanár 1900-ban megkezdett Ifjúsági könyvtárunk őre volt. — Ebben a minőségben a legnagyobb odaadással és hozzáértéssel munkálkodott. Életére vonatkozó adataink hiányosak. A Kolozs vármegyei Gyalu községben született 1859. június 29-én. Tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. Tanulmányai elvégzése után, mivel nem akart Erdélyből eltávozni, nevelő lett a báró Szentkereszti családnál. 1889-ben jött Marosvásárhelyre és 37 évi áldásos tanári munka után, 1926-ban saját kérésére, nyugalomba vonult. Életének utolsó éveiben a román állapotok nyomasztólag hatottak egészségére és kedélyére. Nyugalomba vonulása után meggyengült hallása miatt is mind ritkábban mutatkozott az emberek között, csak gyermekeinek élt és unokáiban találta meg a csendesebb öregkor örömét. Ilyen halk, csendes élet után még megérte a magyar föltámadást, Észak-Erdélynek a román uralom alól való fölszabadulását, s aztán rövid betegeskedés után 1941. május 13-án 82 éves korában, befejezte földi hivatását, visszaadta nemes lelkét a Mindenhatónak. Munkásságát megáldotta az Úr tanítványaiban, akik mindig kedves emlékkel és hálás kegyelettel őrzik volt tanáruk és jótevő nevelőjük emlékét. Salamon Lajos.
