Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1911
20 ezek lakását az ösztöndijalap adta. Az időközben módosított főhatósági határozat szerint az intézet az építési összeg hiányának csak 41/2%-os kamatait volt köteles fizetni, mely évenkint 2227 K 30 í-re megy, a tökét pedig az ösztöndijalap tulajdonát képező nagyalmási uradalom erdöeladásából volt törlesztendő, amidőn az intézet is felszabadul a terhes kamatfizetés kötelezettsége alól. Az első kapavágást 1908 márc. 2 án tették meg. Várady Árpád építőmester vállalatában el is készült az épület s ez év november 4-én — közben 2 hónapig a tornacsarnokban is voltunk — költözött be az ifjúság. A villany- világítás, az épület belső berendezése, uj tanulóasztalok, székek, ebédlői székek, ruhaszekrények, ágyak és azok átalakítása szintén az intézetet terhelték. Mindezekre az évi leltárak adatai alapján 1905 óta 8819 K 43 f for- dittatott. , Természetesen a berendezésekben a jövedelmi források intenzív kihasználása vált szükségessé, ami főként abban állott, hogy míg a régi épületben 65 volt a növendékek száma, a hálószobákban egy-egyre 12 köbmétert számítva, addig most 72 a számuk a hálószobákban egy- egyre 16-8 m3-t számítva. Az intézet bevétele 1905/6-ban 17988 K 61 f., 1910/11-ben 22927 K 79 f, amiből az élelmezés 14970 K, 45 f. Az intézetet terhelő építési hiány fedezésére a magyar törvényhozás az 1911. évi állami költségvetésben 50.000 K.-t szavazott meg a főhatóság kérésére. Ennek rendezése most van folyamatban, s így remény van rá, hogy a folyó év őszén felszabadul az intézet a terhelő kamat fizetése alól. Az 50 es évek óta az intézethez kötött alapítványok száma elég szépen gyarapodott. 1849-ben Márton Mózes
