Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1910

9 —

a reális tárgyak a természetben, nem lehet tehát nem valónak, nem igaznak nevezni. Érzelmeink a külvilág tárgyainak benyomása alatt kellemesek, vagy kellemetlenek aszerint, amint azok önmagunkkal összhangzásban, vagy ellenkezésben vannak.

Ezenkívül a lelki tehetségek szoros összefüggésben vannak egymással. Ha gondolunk, valamit érzünk is, s viszont. A kellemes és kellemetlen érzelmek körében több felosztás tehető. Az egyik oldalon áll: az öröm, vig- ság, derültség, remény, lelkesültség, elragadtatás, a másik oldalon: a szomorúság, bú, bánat, kétségbeesés, félelem, aggály, bosszúság, harag, düh. Vannak még más fajai is mindkettőnek; igy: a részvét és az együtt örvendezés; ez legszebb tulajdona az embernek, t. i. más javán, más boldogságán örülni. De fájdalom, a mily csekély mértékben találjuk ezt meg az emberekben, annál nagyobb mértékben létezik az emberi szívnek legsötétebb tulajdona s az előbbiek ellentéte: az irigység és káröröm. Vájjon mikor lesz képes a műveltség az emberi nem szégyenfoltját kitörülni?

E kitérés után visszatérhetünk oda, hogy a művészet célja tehát az, hogy érzelmeinkre tett hatás által lelkünket gyönyörködtesse.

Érzelmeinkre azonban csak olyan dolgok vannak gyönyörködtető hatással, amelyek szépek.

Szépnek mondjuk a természetben a kinyílt rózsát, a díszes fát stb. Szépnek mondottuk a szabályosan megépített templomot, épületet, Petőfi vagy Arany szobrát, Munkácsynak a Golgota, vagy Honfoglalás c. képét, szépnek mondottuk továbbá Liszt F. rapszódiáit, Beethoven vagy Wagner Richard nagyszerű zenealkotásait.

Az emberek cselekedeteiben szintén van szép. (Haza-