Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1910
6 — anyagban, oly kifejezést bír adni, mely a kiművelt ízlésű embernek gyönyört szerez. A mesterember ugyanolyan anyaggal és eszközzel a hasznossági célt szolgálja, jóllehet igyekszik talán kellemes külsőt is adni készítményének. A művész alkotásának ellenben gyönyörködtetés a célja. A művészet lényegét sokan a puszta természetutánzásban látták. A természet az ö legtökéletesebb alkotásaival mindig utánzandő példa volt. Azonhan ha a puszta utánzásban állana a művészet lényege, akkor a fénykép is műalkotás volna, hisz ott a legkisebb hajszálig utánozva van a természet. Ez tehát nem lehet a művészet lényege. Mások meg az eszményítésben látják ezt. Az eszményítés tana is túlhajtott felfogás. A művész az eszményítésnél minden rútat kerül, de ezzel az igazat is mellőzi. Az ideálizált ember minden hibáktól ment, tehát többé nem igazi ember. Mi a feladata tehát a művészetnek ? Ha valaki gyönyörködni akar egy szép vidékben, valamely magaslatra kell állania. Ekkor az apróbb tárgyak, füvek stb. felett elsíklik a szeme és csak a főbbeket látja egy egységes képben. így kell a művésznek is bánni a természettel, a feleslegest, a zavaró apróságokat eltávolitania és a valódi szépet egy összhangzatos egységben előállítania. A hiányzó részeket elménk után- képezi, utánpótolja, de az egészről képet úgy alkothatunk, ha csak a főbb dolgokat látjuk. A valónak, az igazság érzetének minden műben meg kell lennie, bármely ideális világot mutat is. Észlelő tehetségünk alapján a művészetek körét felosztjuk kisebb körökre. Van olyan ága a művészeteknek, mely a szem számára térben levő dolgokat tüntet fel. Van olyan, amelynek anyagát a hang
