Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1904
— 63 m. 1 —19. Invokáció. — Egy szónoklat. Tétele: szerelem s vitézség egyformán nehéz dolgok, s idő kell, hogy az ember jó végüket megvárhassa. Részletezés. Konklúzió. — Ez a szónoklat lám Ferencre is ráillik. (Hiszen róla gondolták ki!) 19—74. Mária Mnrányban megtesz minden előkészületet terve végrehajtására. Valósággal história ez a részlet, a készülődésnek minden foka aprólékosan esik tudomásunkra. Mintha Mária furfangosságát akarná ezen aprólékosságok mindegyikével bebizonyítani s olyan hatást tesz az olvasóra, mintha körben forogna, holott világos föladata van: a haladás. — Mária „fáraszlja elméjét“, „csendes álmot nem lát“, búsul. (Egy-két strófás kilérés a búról, gondról). Búsulása föltűnik testvérének, Évának s okát kérdi. Mária kész a felelettel, hogy vérhas betegsége van. (Ezelőtt persze meg van magyarázva, hogy azidétl ez a betegség volt Muránvban. Képzeletünknek ilt még annyi teret sem ád a költő, hogy ezt kitalálja.) Orvosságot főznek neki, s ő elteszi félre, de bíztatja a többieket, hogy mogitta. — „Nagy dolgokat mozgat". Hogyisne! Gondold meg mondja Gyöngyösi olvasójának, akárcsak az obsitos mesemondó — miért olyan nehéz a dolga : mert 1. csak Kádas a segítsége, 2. csak éjjel dolgozhatnak tervükön, 9. ezt is csak nehezen. (Szónoklat. Az alispáni jelentések, a vármegyei élet tanította meg a bizonyítás ekkora szere- tetére.) — De bármekkora is a nehézség, „az igaz cáfulni nem szokott Száváiul.“ Lám Daedalus és Icarus is ilyen szorultságban voltak (45 — 51). Mária is „szorgalmatoskodik“ (régen tudjuk), vizsgálódik (ezt is), lajtorjákat készíttet (ez újság). Az újságot azonban töviről-hegyire megösmerjük. Mária kövescérnával mércgeli, mekkora létra kell. De nincs akkora. Szerezni kell. Hogyan? Csellel. Elkezd zsémbelni. Kérdi Éva, hogy mit zsémhcl. Mária azt feleli, hogy cselédei összcrothasztotlák az ágyi ruhákat, mert nem szellőztették ki őket, s most ő. akarja megtenni, de nincs létrája. (A régi „nagyasszonyok“ még az ágyi ruhára is gondolnak! Széchy Mária hát jó gazdasszony volt. Ebből a tettéből tudjuk meg. Szóval sohsem említi ezt Gyöngyösi. így kellene mindég jellemeznie!) „Van Listiusnénak“ mondja Éva. „Angyal szól belőle“ gondolja az „okos“ Mária. Elhozatják a létrákat, de rövidek. Meg kell őket toldani. Mnrányban, mint aféle „céhbeli“ városban mindenféle mesterember lakik. Kötelesek is vannak. Ezek megcsinálják a létrát kellő hosszúra, fogait is jól megerősítik. Illyésházy nincsen a várban, azért annyi nép sem jár-kél. Ez a körülmény is segíti Máriát. — Ebben a 74 'versszakos körforgásban, amely szorosan véve som nem kitérés, sem nem főesemény, csak azt tudjuk meg, hogy létrát sikerült szerezni. 75—80. Az előkészületek pontos megtétele után csak Wesselényit kell már értesíteni. Kádas cl is mén a rövid, katonás üzenettel: csütörtökön éjjel jöjjenek föl a várba, ne féljenek, bízzanak hűségemben. — Kádas hát elmén. Wesselényi pedig Mnrányban azon tanakodik, hogy kalauznak kit fogadjon meg az útra. * 80—8(1. Ficzek Jakabnak, Mária volt szolgájának, jelenleg murányi fogolynak krónikája.
