Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1904

— 21 Bethlen Gábor és az özvegy Széchyné közt, de mégis megtörtént az esküvő 1 (527. máj. 30. Jolsva mezőváros­ban, Murány mellett. Király, nádor is hivatalosak voltak a fényes lakodalomra. Jún. 14. Kolozsvárra, 17. Gyulafe­hérvárra ér a diadalmenetben vonuló násznép épen akkor, mikor Bethlen Gábor nejének, Brandenburgi Katalinnak küldi meg a török a fejedelemség külső jelvényeit hódo­lataként, nagy ünnepségek kíséretében; s az ünnepeken Mária az úrasszonyok között foglalt helyet, akik, „nagy sokan, igen friss öltözetekben gyűltek a íejedeletnasszony köré.“ Egy 17 éves leány a murányi csöndességböl, daliás férje oldalán Bethlen Gábor udvarába pottyanik! Minő érdekes fejlődésen mehet keresztül ez a lény! Kárnál is nagyobb jelleme vizsgálóira, hogy ép e korszakról csak annyit mondhatunk, amennyi következtetést az emberi lélek ismerete megenged. Hogy szerette „szíve szerint való szerelmes órát“ — miként maga nevezi férjét, bizonyos. Hiába is mondja Kemény Önéletírásában, hogy szerelmi viszonya volt Zólyomi Dá­viddal, férje testi-lelki barátjával. Hiszen Zólyomi nemsokára börtönbe kerül s itt is hal meg. S haragos apósa teszi ártatlanságáról a legfényesebb bizonyságot, mikor a bir­tokperek alkalmával, férje halála után így nyilatkozik róla: „én istenben kimúlt szerelmes fiamhoz tökéletes szeretettel viseltetvén, halála órájáig tisztelte, becsülte.“ Pedig bizo­nyára latra vetelt volna minden okot a pörben, melyet a bűnös asszony ellen felhozhat vala! Kemény rágalmaz s rágalma csak azt bizonyítja, hogy Bethlen Gábor udva­rában is tág tere nyílt a rágalmaknak. Aminthogy nem is szerette Széchy Mária az udvart soha. Férje váradi kapitány; s Várad Erdély kulcsa, tehát állása

Next

/
Oldalképek
Tartalom