Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1904

— 14 —

Györgyből is, hogy Homonnai Máriát, Homonnai II. György és Dóczy Fruzsina lányát veszi feleségül.

Ha a jellem nemessége, a női kötelességek pontos teljesítése elég ok volna arra, hogy valaki megörökíttessék a költészetben, akkor ez a vallásos, tökéletes és bölcs szigorúsággal, de egyszersmind mérséklettel megáldott nő bizonyára ma is emlékezetében élne a késő utódoknak. Lánya nem az ö vérmérsékletét örökölte; miért, erről számot adni nem lehet. Csak ,,át-áthatotta Murány hősének a jellemét egy-egy ideális vonás, amely anyjától szívedzett beléje: a vallásosság, a zene, az ének szerelete, a költői természet zománcai, élénk munkakedve, gyengédsége azok iránt, akikhez bármily okból hajlandóságot érzett.“

Mikor Mária talán 1610-ben megszületik a gömör- megyei Balogvárban, még Murány nem volt a Széchyek birtoka. Ez a „munitissimum fortalitium patriae“, amint később a király nevezi, cseh rablólovagok tanyája a 15-ik sz. második felében, aztán meg Bassó Mátyás választja hasonló üzelmei helyévé úgy, hogy az országgyűlés Salm gróf kapitányt küldi e rablófészek megvívására. így cserélt gazdát gazda után, míg végre sok ide-odahajlás révén, ügyes politikája és éleslátása jutalmaként 1617-ben Széchy György keríti birtokába s minden kényelemmel, főúri fénnyel berendezvén, családostúl ide költözik.

Mária ekkor már hét esztendős, tehát olyan korbéli gyermek, kinek lelke a mesék, regék szövevényes képei iránt a legfogékonyabb. Murány vára úgyis oly helyzetben van, amely igen alkalmas a nép élénk képzeletének izgatására. Magassága, zordon fensége, a rablólovagokkal megtelt titokzatos termek, sötét folyosók önkénytelenül is az elátkozott vár félhomályát költik fel az ember képzeletében ; hozzá még az, hogy az elmúlt idők iszonyatos-