Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1903
I. Faludi Ferenc lírai költészete. Irta: Szilveszter Ferenc dr.
— 16 — moly foglalkozásra int. Mindezt úgy, hogy „mulat, faggat, csip s nem kíméli a feddést, a jóra való intést, minthogy ezek nélkül se nyers ereje, se kívánt foganatja nem volna a beszédnek".1 Faludinak rövid körvonalakban vázolt egyénisége új szint és erőt kap „költészetének méltatásáéban. Állítsuk hát párhuzamba egyéniségét költészetével. 11. FEJ KZET. Költészetének méltatása. Bacsányi János, Faludi verseinek második kiadója, a költeményekhez csatolt „Toldalékéban jellemzően nyilatkozik költőnk munkáiról. „Faludinak (költői) munkájit olvasván — ezek szavai — akár válogatott s minden о czifraság nélkül ékesen és tisztán hangzó magyarságát tekintsük, akár a szók mesterséges helyheztetését, és a versnek ebből származó természetes menetelét, s majd lassú, tsendes, mérsékletes, majd sebess, tüzes, indulatos, de mindég a tárgyak minemüségéhez alkalmaztatott, s azzal illendőképpen megeggyezö, szabad folyamattyát nézzük, s közelebbről vizsgáljuk: nem lehet meg nem ismernünk és vallanunk — főképp ha még a nemzeti litte- raturának akkori állapottyát is méltó tekintetbe veszszük. — hogy illyen magyar versek, valóban tsak született, s jól neveltt, tudós Poétának, igaz Költőnek tollából származhattak. Nem lehet egyszersmind meg nem ismernünk és vallanunk azt is, hogy költeményeinek ebbéli (még akkor igen ritka) jóságához, tökéletességéhez képest, a jeles Szerző igenis méltó volt a poétái zöld koszorúra."2 1 Beöthy : A szépprózai elbeszélés. 225. 1. ....,...2.Faludi Ferentz Versei. Kiadta Batsányi János, 1824. 215. 1.
