Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1901
12 Hogy milyen fontos része ez a gymnasiális nevelésnek és oktatásnak, az abból is kitűnik, hogy a görög irodalmi tanulást még azokra nézve is kötelezővé tette a tanterv, a kik nem tanulják a görög nyelvet. S ez természetes is, mert a latin irodalmi oktatás hiányos és tökéletlen volna, ha a tanuló nem ismerné meg a görög irodalom legnevezetesebb íróinak müveit. Hiszen a latin irodalom a görögből fejlődött, abból táplálkozott, az szolgált neki mintaképül. A klasszikus írók olvasása által megismerkedik a tanuló az emberi művelődés alapjával. Látja, hogy hogyan kezdődik a görög czivilizáczió, hogyan fejlődik tovább, hogyan éri el virágzásának tetőpontját és hogyan veszik át annak vívmányait a rómaiak. Látja, hogy hogyan keletkeznek az egyes irodalmi műfajok és hogyan jönnek létre a művészetek s érnek el utólérbetellen tökéletességet. Így, hogy csak a főbb írókat és irodalmi műfajokat említsem, a történetírásnak, mint irodalmi műfajnak a keletkezését megismeri Herodotosnál és látja hogyan éri el legmagasabb fokát Tacitusnál. E kettő között az átmeneti fokozatot képviseli egyrészt Xenophon, másrészt Livius és Sallustius. A szónoki beszéd legremekebb példáit Cicerónál ismerjük meg, a bölcsészeti értekezés legszebb mintáit pedig Platónál és ugyancsak Cicerónál. A költészet az irodalom legbecsesebb ága. Ez mutatja meg tulajdonképen, hogy valamely nép a műveltség milyen fokán áll. Az ókor irodalma e tekintetben is tökéletes müvekkel bír minden műfajra nézve. Az iskolában olvasott auktorok közül Homeros, a költészet atyja, az eposz megalkotója, a világirodalom két legfönségesebb és legtökéletesebb költeményének szerzője, példát nyújt a ter*) így nevezhetjük Homerost, bármely állást foglalunk el külömben az úgynevezett homerosi kérdésben, mely az Ilias és Odysseia eredetével foglalkozik.
