Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1898

— 4 —

az oktatás és öntudatos a nevelés. A baj legfőbb oka abban keresendő, hogy a vallás erkölcsi feltételek hiányzanak az alapos oktatáshoz és neveléshez. Tanítóban és tanítványban c feltételek belső életszükséget képeznek. Az egyik tanítani a másik tanulni csak e feltételek mellett képes.

„A nevelés nagy müvének feladatai közölt egy sem fontosabb, mint az ijiuság erkölcseinek meg nemesítése. Erkölcsös hiúságtól minden jót remélhetünk, erkölcstelen hiúságtól úgyszólván semmit. Az hiúság rósz erkölcseiért nem nyújthat kárpótlást sem annak testi ereje és ügyessége, sem ismereteinek gazdasága, sem a művészet iránt való érdeklődése, sem bármi más tulajdonsága. Sajnálattal tapasztaljuk mégis, hogy a nevelésügy hivatott vezérei és közegei vajmi ritkán részesítik az erkölcsi nevelést megérdemlőt! figyelemben. A tanítás és nevelésügy százféle ága-boga érdekli az illetékes köröket, csak éppen a törzs, a java rész, t. i. a jó erkölcsök fejlesztése érdekli lcg- kevésbbé — legalább a megfigyelhető jelenségek szerint.“

Indoklás.

.,Az erkölcsi nevelés elhanyagolásának okai közt, nem utolsó a most divatos eqykedvüség a vallás iránt. A ki az igazi erkölcsnemesitésre, mint föczélra törekszik, a nevelésben, annak akár elméleti, akár gyakorlati utón rá kell akadnia a. vallásra, mint a tökéletes erkölcsi élet forrására, a mely nélkül kötelező erkölcsi törvények nincsenek. Az erkölcsi nevelésnek támasza a vallás; hatásosabb eszközöket az erkölcsök nevelésére sehol sem találunk, mint a vallásban. Az ember csak akkor kész az erkölcsi rend törvényeihez feltétlenül és mindenkor alkalmazkodni, ha egy részről meg van arról győződve, hogy ezek fölötte és az egész emberiség fölött álló, neki okvetctlenül javára szolgáló és istenikig szentesített törvények, másrészről pe-