Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894

93

A kezdet nehézségeinek legyőzése után a nevelőház elöljárósága feladatát bevégzettnek nem tekinthető. Hogy a nevelőház erkölcsi imputatioja fokozódjék, a megkezdett reformmunkát folytatnia kellett. A regens belátva, hogy valameddig az élelmezés idegen kézen (bérlőknél) van, addig az ifjúság jó ellátása, a házi fegyelem, rend és tisztaság meghonosítására irányuló törekvésében korlátozva van; valamint a tervébe felvett további átalakításokra és felszerelésre mód nem kinálkozhatik, minthogy az ösztöndíjalapból vajmi kevés jutott és juttathatott a szélesebb alapra fektetett nevelőházi berendezkedésre: azért a főhatóság beleegyezésével már 1877. őszén az élelmezést házi kezelésre fordítja. Kezdetben az élelmi tárgyak nagyobbra szökött ára miatt, (egy véka búza 1 frt 80 kr - 2 frt, egy véka vegyesbuza 1 frt 30 kr — 1 frt 60 kr volt), valamint a tanulók kevesebb száma és csekély évi átalánya következtében (100 frt): a vállalkozás nagy áldozattal és küzdelemmel, de az ifjakra és a nevelőházra annál nagyobb előnnyel járt; mert az ifjak jobb és bővebb élelmezésben, czélszerübb világításban, fűtésben stb. részesültek. A nevelőház viszonyainak kedvezőbb alakulása az intézetet is látoga- tottabbá tette. De a fizető tanulók sűrűbb jelentkezése a helyiség szaporítását is maga után vonta. Ezen úgy lett segítve, hogy az udvari szárnyépület földszinti részét, a mely raktárnak és bérletlakásul volt kiadva: az igazgató a főhatóságtól nevelőházi czélra megnyerte s igy a fegyelem fentartása elé is eddig oly nagy akadályt gördítő lakosoktól az udvart megmentette; a raktárt étkezőteremmé, a bérleti lakást pedig konyhává és a gazdasági személyzet lakásává alakította át. Ez által a nevelöház főépülete kizárólag nevelési czélra maradt fenn, úgy hogy az elöljáróságon és az ifjúságon kivid idegen elem többé ott nem tartózkodhatott. Ez