Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894
— 8 — kiváló gonddal és nagy áldozatokkal folytatták a felvilágosítás müvét. Hogy a kolostori, káptalani és püspöki vagy székesegyházinak nevezett iskoláknak minő szervezete és hatása volt a nemzet művelődésére, ennek bővebb előadása e mű szilkebb körű feladatához nem tartozik. Az előre bocsátottak felemlitése is csak annyiban vált szükségessé, a mennyiben a nevelés és oktatás fejlődésének történetében kevésbbé jártasok előtt tájékozásul szolgálhat, hogy a 15. századig a nép-, közép- és felsöiskolák általában az egyház gondozása és ápolása alatt állottak. Mert valamint más népeknél, úgy hazánkban is, a társadalom saját állami alakulásával, önszervezésével volt állandóan elfoglalva. Amellett Magyar- országnak századokon át a kelet felől nyugat műveltsége ellen rontó barbár hordákat kellett feltartóztatnia. Oroszlán harczot kellett küzdenie törökkel, tatárral! Az önfentartási küzdelem e liarczban a nemzet művelődésére az államhatalom vajmi kevés figyelmet fordíthatott! A folytonos háboruriadalmak közt, valamint a tudomány oltalmat, fejlődést és előhaladást a kolostorok magányában talált, úgy a serdülő nemzedék is oktatást és nevelést egyedül az ezek mellett fennálló iskolákban nyerhetett. így történt ez a hétfalu egyesüléséből alakult, s már a 12-ik századtól kezdve a székely nemzetnek politikailag is központját képező Székely- vagy Maros- Vásárhely tt is.*) *) A város eredetére nőm érdektelen följegyzéseket találhatni a nevelőház „donius histórijáában“, a mely a latokat néhai Zsombori István gyűjtötte össze, ki a nevolőháznak szinte 3 évtizeden át föregense volt, E feljegyzések egyike igy szól: „Oppidum Székely-Vásárhely aedificatum est ab Allemanis in modio Scythulorum Maricanorum anno 1001. prout ex annalibus Fuchsii Lujuni Oltardiani patet.“ Az 1033-ban készült római V atikáa Registrumában pedig ezen szavak olvashatók: de novo foro
