Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894
— 46 — Ez időre esik a kormányhatalomnak igen fontos és az erdélyi róm. kath. iskola és nevelésügy fejlődésének határozott irányt adó intézkedése. Ugyanis 1819. máj. 7-én kelt rendeletében az iskolahatóságokat a gubernium azon elhatározásáról értesíti, hogy Rudnay Sándor erdélyi püspököt az összes erdélyi róm. kath. iskolák és nevelőházak legfőbb igazgatójává nevezi ki. Ennélfogva minden felterjesztés elsősorban hozzá küldendő fel, valamint a kormánytól jövő általa kö • zöltetik. Midőn azonban a kormány iskoláink legfőbb igazgatását a püspök kezébe teszi le, semmi uj jogygya- korlatot nem ruház rá; mert csak az eredeti és természetes jogba való visszahelyezés tényét hajtja végre. A Jezuita és a többi tanitórend ugyanis vagy saját vagyonából, vagy tisztán kath. egyházi alapítványból tartották fenn iskoláinkat. Eltöröltetésök után pedig valamint a vagyon állami kezelése, úgy az iskolák feletti közvetlen rendelkezése a politikai hatalom részéről erőszakon alapult. Az iskola és annak vagyona azé, a ki azt alapította és fentartotta. Jogos és természetes volt tehát, hogy Erdélyben is a római kath. középiskolák és nevelőházak legfőbb igazgatói joga és hatalma annak kezébe menjen vissza, ki az automiának egye- dűli képviselője volt. Alapit, ossz. A devalvatio után. 12. A gyümölcsözésre kiadott alapítványi összegek után folgyült kamathátralék .................... .... . 1173 ,________809 , o ssz.: 32.501 , 29.269 „ Tehát a pónzváltság következménye a nevelőházat 2232 vfrt vagyon apadással sújtotta. Megjegyzendő, hogy a pónzválság csak azon alapítványokat rövidítette meg, molyok magán embereknél voltak kamatozás végett elhelyezve. Az állam kasszájában beszállított alapítványok csonk itatlanul maradtak.
