Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894
— 44 — kölcsi tisztaság, stb. felkeltésére és gyakorlására. 1791-ben a tanítás óráknak szigorú betartását követeli. 1793-ban megtiltja, hogy pörög olvasmányul Szent János evangéliumát használják; utasítja a görög irodalom klassikus Íróinak müveire. 1795-ben a plébánost a nevelőház mostani bolthelyén saját költségén berendezett vendéglőért 229 frt 7 kr kárpótlásban részesíti. —- 1797-ben a heti szünetelő napokat és a sátoros ünnepek több napi szünetét határozza meg, a mely szerint hétköznap kedden és csütörtök délután előadás nem tar- tatik, a karácsonyi szünet az ünnep megelőző napjától az ünnep 3-ik napjáig; a húsvéti nagy szeredától szintén az ünnep 3-ik napjáig; a pünkösdi hasonlóképpen az ünnep megelőző napjától 3-ik napjáig bezárólag; az ősszi nagy szünet sept. 8-tól nov. 1-ig terjed. Nemkülönben feljegyzésre méltók századunk első évtizedeiben a nevelésügyi mozgalmak, tervelések és intézkedések, melyek azonban a marosvásárhelyi gym- nasium és nevelőház életében és fejlődésében szembe- ötlőbb nyomokat nem hagynak hátra. Felemlíthető 1806-ból a gubernium leirata, melyben megtiltja a magántanulókkal szemben eddig gyakorolt eljárást, hogy óv vége előtt álljanak vizsgálatra. (A maga rendjén.) 1807-ben a tanárok kérelme, hogy fizetésüket ezüst-pénzben kapják, nem teljesítetik; ez csak azon testületeknél történhetik meg, melyek fizetésüket magán természetű alapokból húzzák, mind pl. aszebeni vagy kolozsvári tanárok. 1809. Losteiner János neve- löházi regens egy uj nevelőház emelése iránt tesz előterjesztést. Ezen tervbe vett uj nevelőház eleinte 81-, később 54-, végre 40 ezer frt költségfedezetre volt véve. A tanügyi kormány egyiket sem fogadhatja el. Honnan vegye a roppantösszeget? Az ösztöndíjalap egyáltalában képtelen arra. Mindazonáltal az ügy, t. i. egy új nevelöház építése vagy valamely más alkalmas
