Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894
— 28 — nevével találkozunk, ki hasonlóképp a rendhez tartozott, s a ki mint a kolozsvári Lyceumnak nagynevű tanára, ide áthelyeztetvén, nagy buzgósággal és tájékozottsággal vezette a nevelőház ügyeit, az iskolában pedig, mint a szónoklat és költészet jeles tanára, kiváló eredménynyel értékesítette tudományos készültségét. Midőn II. József császár a nevelőházakat eltörli, professori székét továbbra is megtartja; de midőn az ujitó császár elhalálozása után — 1792. a nevelőházak újból megnyíltak, előbbi állásába visszahelyeztetik, s ez állásbau marad 1793-ban bekövetkezett haláláig.*) Ez adatok kétségbevonhatlan bizonyságul szolgálnak, hogy a Jezuita-rend eltörlésével, Marosvásárhelytt is a tagok világi papokká tétetvén, professori minő- ségökben raeghagyattak; a nevelőház kormányzása is kezökön maradt, sőt a lelkészi teendők végzésével is — a század végéig — ők bízattak meg. (Apostol, az utána következő Szegedi Mihály és Ferenczi András : mind Jezuita-rendbeliek és parochusok voltak.) az iskola szelleme, iránya, tantárgyak s azok osztály- fokozati beosztása tehát ugyanaz marad, csak a rendelkezési és közvetlen ellenőrzési jog száll az államhatalomra. Erdélyben a politikai főhatalom gyakorlója az úgynevezett Gubernium volt; nagyon természetes, hogy az iskolák és nevelőházak javaival az azok fölötti rendedelkezési jog is erőszakosan ennek hatalmi körébe, *) Sublato per Augustum Caesarom Josophum Ii-um Sominario, ot funditioíio in annua studentium por Civitatem dispersorurn dristributa, inde abanno 1781. ad usqueannnm 1791. séd pro anno 1792. por Angustum lmperatorom Loopoldum Il-um resuscitato, idem regens, qui tempore sub- lationis fuerat, jussu oxcelsi regii Cüubernii, etiam tempore resuscitationis seminario datus; nimirum A. K. D. Andreas Liszi, emeritus eloquentiae Claudopoli por quatuor, hio lo-i per sex et decem átmos professor, qui partim reslituendi seminarii curis partim diuturni morbi molestis ab inse.ribondis eonviotorum ot aluranorum nominibus retardatum, demum anno 179?. dió 2-a Septembris ad pationtia, zoli, laborum virtutumque suarum piaemia in Coelis eapessenda evocatus est“. Nevelőház évkönyve.
